A Trump-adminisztráció új szerepvállalása az afrikai diplomáciában nemcsak politikai, hanem gazdasági jelentőséggel is bír. A Kongói Demokratikus Köztársaság és Ruanda között megkezdett béketárgyalásokat Washington közvetítésével sikerült tető alá hozni. Cserébe az Egyesült Államoknak a térség stratégiai fontosságú ásványkincseihez lesz hozzáférése.
Washington közvetítésével április végén béketervet kezdtek el kidolgozni a Kongói Demokratikus Köztársaság és Ruanda között, melynek célja a kelet-kongói térséget hónapok óta sújtó fegyveres konfliktus lezárása. A tárgyalásokat Marco Rubio amerikai külügyminiszter vezette.
A harcok kiéleződését a Ruanda által támogatott M23 nevű fegyveres csoport térnyerése okozta, amely 2022-es újjáéledése óta jelentős területeket vont ellenőrzése alá Észak-Kivu tartományban. A kongói kormány amerikai segítséget kért, majd februárban egy úgynevezett „ásványkincsek biztonságért” megállapodást ajánlott Washingtonnak.
A terv szerint amerikai cégek kizárólagos bányászati jogokat kapnak, cserébe katonai kiképzésért, fegyverekért és diplomáciai támogatásért. Bár formális egyezmény még nem született, Massad Boulos, Donald Trump új afrikai megbízottja szerint már kijelölték az együttműködés kereteit.
A cél nem csupán a stabilitás megteremtése, hanem hogy az USA versenyképesebb legyen a Kínával folytatott, nyersanyagért folyó küzdelemben.
Jelenleg a kínai vállalatok dominálják a kongói bányászatot, különösen a globálisan is kulcsfontosságú kobalt esetében, mely az elektromos járművek akkumulátorainak nélkülözhetetlen alapanyaga.
Az USA nyomást gyakorolt több nyugati cégre, hogy folytassák működésüket a háborús övezetekben is. Az Alphamin Resources például ideiglenesen leállította tevékenységét, amikor M23 elfoglalta Walikale környékét, de a csoport visszakozott a tervétől, részben Washington közvetlen diplomáciai nyomására. Az amerikai érdeklődés nem véletlen: a KoBold Metals, amelyet többek között Bill Gates és Jeff Bezos is támogat, engedélyt szeretne kérni kobalt, lítium és réz bányászatára.
Forrás: Bankable
Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a konfliktus rövid távon megoldódik. A béketárgyalások mellett a kongói kormány külön egyeztetéseket folytat az M23-mal Dohában, Katarban. Bár mindkét fél pozitívan értékeli a szituációt, kihívások továbbra is fennállnak. Például az M23 alacsonyabb szintű delegációval képviselteti magát, valamint a bizalomépítés hiányát látják a kongói kormányon.
Congo, M23 commit to work towards peace after Doha talks | Reuters https://t.co/NgdJZ7oW3s
— Martin Plaut (@martinplaut) April 24, 2025
Eközben az M23 az elfoglalt kelet-kongói területeken több gazdasági nehézséggel küzd, mint a bankok bezárása, valutahiány, valamint infláció. A csoport adókat vetett ki a lakosokra és vállalkozásokra, hogy finanszírozza működését, további terheket róva a helyiekre.
Bár az M23 nem vesz részt a washingtoni tárgyalásokon, Lawrence Kanyuka, az M23-at is magába foglaló lázadó szövetség szóvivője a múlt héten a Reutersnek azt mondta: „támogatunk minden békekezdeményezést.”
A Ruanda és Kongó közötti béketerv sikeres végrehajtása esetén az Egyesült Államok és más nyugati országok jelentős beruházásokat hajthatnak végre a térségben, különösen az ásványkincsek kitermelésében. Azonban a béke megteremtéséhez mindkét félnek teljesítenie kell bizonyos feltételeket, beleértve a ruandai csapatok kivonását és az M23 támogatásának megszüntetését, valamint a kongói kormánynak is kezelnie kell a Ruanda által fenyegetésként érzékelt fegyveres csoportok kérdését.
A fejlemények alapján arra lehet következtetni, hogy a béketerv csak az első lépés, a valódi kihívás a hosszú távú stabilitás megteremtése lesz.
Ha ez megvalósul, a térség nemcsak megszabadulhat az évtizedes erőszaktól, hanem fontos szereplővé válhat a globális nyersanyag piacon is.
Szemlézte: Nagy Lili
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
