Blog

Azeri kutató: nem folytatnánk ezt a vitát, ha nem lenne háború

Az energiabiztonság fontosságáról folyt a beszélgetés a Danube Institute idei geopolitikai konferenciájának első napján. A résztvevők egyetértettek: az orosz energiaforrásokról való leválás, és az ebből adódó árinfláció az egész kontinens lakosságát érinti, komoly kihívást jelent, így új forrásokra…

Az energiabiztonság fontosságáról folyt a beszélgetés a Danube Institute idei geopolitikai konferenciájának első napján. A résztvevők egyetértettek: az orosz energiaforrásokról való leválás, és az ebből adódó árinfláció az egész kontinens lakosságát érinti, komoly kihívást jelent, így új forrásokra és technológiára van szükség Európa energetikai jövőjének biztosításához.

Dr. David Martin Jones, a Danube Institute kutatási igazgatója vezetett panelbeszélgetést energiabiztonsági kérdésekről csütörtök délután. A diskurzusban részt vett Timothy M. Egan, a Kanadai Gázszövetség elnöke, Brigham McCown, a Hudson Intézet amerikai energiabiztonsági kezdeményezésének főmunkatársa és igazgatója, Damjan Krnjevic Miskovic, a Fejlesztési és Diplomáciai Intézet politikakutatási igazgatója Azerbajdzsánból, illetve Ayo Otuyalo, a Prime Atlantic Ltd. ügyvezető igazgatója, Nigériából.

„Nem folytatnánk ezt a vitát, ha nem lenne háború” - fogalmazott Damjan Krnjevic Miskovic csütörtöki felszólalásában. A szakértő hangsúlyozta, az Oroszország ellen bevezetett szankciók következtében a konnektivitás minden eddiginél fontosabb az Európai Unió számára, energiaügyi kérdések szempontjából is. A szakértő kiemelte,

Azerbajdzsán rendkívül fontos szerepet játszhat Európa energiabiztonságának megteremtése szempontjából, hiszen jelentős mennyiségű olyan gázvezetékkel rendelkezik, amely nem fut át a háború sújtotta területeken.

Országa stratégia szerepét hangsúlyozta Timothy M. Egan, a Kanadai Gázszövetség elnöke és Ayo Otuyalo, a Prime Atlantic Ltd. ügyvezető igazgatója is. Egan szerint Kanada természeti adottságai rendkívüli módon megkönnyítik az ország számára a zöld átállást, a 2050-re remélt teljesen karbonsemleges gazdaság kiépítését. Egan ugyanakkor utalt arra is, hogy az elmúlt évtizedekben nem sikerült a várt ütemben haladni a karbonsemlegesség elérése felé, így jogos a kérdés, hogy ez egyáltalán reális cél lehet-e Kanada számára. Fontos elismerni, hogy

a zöld átállás ideális feltételeit nehéz megteremteni, nem biztos, hogy jelenleg ez a legjobb opció.

„Egyértelmű stratégiára van szükség.” - emelte ki. Otuyalo szintén Nigéria természeti adottságait hangsúlyozta, főképp a nagy mennyiségű lítiumforrások fontosságáról beszélt.

Brigham McCown, a Hudson Intézet amerikai energiabiztonsági kezdeményezésének főmunkatársa és igazgatója szintén az országok előtt álló kihívásokra hívta fel a figyelmet. Elmondta: csupán az változik meg, hogy mely energiaforrástól függ egy adott ország, a függés tényén szinte lehetetlen változtatni. A megfizethető energia folyamatos rendelkezésre állása, biztonságos szállítása azonban kulcsfontosságú, hiszen az energiabiztonság kérdése nem választható el más biztonságpolitikai kérdésektől.

Írta: Bonyhádi Lili

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon