Három évtized után most májusban először süllyedt deficitbe a német külkereskedelmi mérleg, melynek következtében gyengülhet az euró is - vetíti előre a brit Spectator magazin szerzője, Matthew Lynn.
A Szovjetunió épp felbomlóban volt, az internet pedig még gyerekcipőben járt akkor, amikor Németország utoljára kereskedelmi deficitet könyvelt el egy hónap leforgása alatt – emlékszik vissza a Spectator magazin szerzője. Idén májusban azonban megdőlt a több mint három évtizedes pozitív rekord, azaz Magyarország elsőszámú kereskedelmi partnere az év ötödik hónapjában nagyobb értékben vásárolt terméket és szolgáltatást, mint értékesített.
Mindez annak volt köszönhető, hogy az energiaárak elszálltak, miközben az export nem várt módon visszaesett.
A német hiányra akár legyinteni is lehetne, hiszen más jelentős nyugati országokban (a szerző értelemszerűen saját hazáját, az Egyesült Királyságot hozza példaként) ez teljesen megszokott, a vizualizációról leolvasható egymilliárd eurónyi különbözetet pedig egy ekkora gazdaság esetében kis túlzással apró könyvelési hibának is be lehetne tudni. Németország (olcsó orosz energiahordozókkal működtetett) ipari termelésre és exportra alapozott gazdasági szerkezetéből kiindulva azonban a Spectator munkatársa ennél jóval borúlátóbb.
Habár a legutóbb jegyzett minimális hiány miatt Berlin nem fog egyből az IMF-hez rohanni, azért az mindenképp
szembeötlő, hogy korábban Németország a világ legjobb kereskedelmi mérlegével rendelkező állama volt,
havi 20 milliárd eurós és GDP-arányosan nézve közel 10%-os többleteket felhalmozva. Ennek eltűnése Lynn szerint 3 veszéllyel is fenyeget. Először is, a német gazdaság fő húzóerejét a világ minden pontján értékesített csúcsminőségű ipari termékek jelentik, a szolgáltatási vagy pénzügyi szektor pedig nem olyan erős, hogy kiváltsa annak hiányát. Másodsorban – folytatja a szerző –, noha a németek más országokhoz hasonlóan vélhetően képesek lesznek egyéb területeken munkahelyeket teremteni, azok nem biztos, hogy olyan megtérülők vagy egyáltalán elérhetőek lesznek a kékgalléros munkaerő számára.
Végül a jelenség euróra gyakorolt hatására tér ki a pénzügyi újságíró. Mint közli, az euróövezetben Németország volt az egyetlen jelentős kereskedelmi többlettel büszkélkedő állam.
Ennek megbillenése az euró gyengülését eredményezi,
hiszen az export arányának visszaesésével csökken a fizetőeszköz iránti kereslet. A jelenség már érezteti is a hatását a devizapiacon, ugyanis az euró árfolyama nagyjából paritásba került olyan más, globálisan számottevő valutáéval, amelyeknél korábban valamivel erősebb volt, mint például a dollár vagy a svájci frank – mutatott rá a brit szerző.
Szemlézte: Irlanda Balázs
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
