A 2024-es Nyári Olimpiai Játékokat Párizsban rendezik és ez máris felpezsdítette a francia médiát, ugyanis sok új intézkedést vezetnek be. A szekularizmusáról híres ország sportminisztere, Amélie Oudéa-Castère nemrég bejelentette a hidzsáb viselésének betiltását az olimpiai versenyeken a francia résztvevőknek. A döntést viszont az ENSZ nem nézte jó szemmel.
A miniszter a France3 „Dimanche en politique” (Vasárnap a politikában) című adásában magyarázta meg a döntést. „A kormány ragaszkodik a szekularizmus rendszeréhez, amelyet szigorúan alkalmaznak a sport területén. Mit jelent ez? A hittérítés minden formájának tilalmát és a közszolgálat abszolút semlegességét jelenti, ezért a francia csapatainkban delegációink képviselői nem viselnek fátylat.” A műsorban kifejtette az iskolai sportokban történő bántalmazások elleni kezdeményezéseket is.
View this post on Instagram
Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosi Hivatala bírálja a francia kormány szabályozását, mondván „senki nem szabhatja meg egy nőnek, hogy mit viselhet és mit nem”.
A hivatal szóvivője, Marta Hurtado elmondta: a nemzetközi emberi jogi normák értelmében a vallások vagy meggyőződések kifejezésének korlátozása, mint a ruhaválasztás, csak nagyon különleges körülmények között elfogadható, abban az esetben, ha arányosan és szükséges módon kezeli a közbiztonsággal, közrenddel, közegészségügyi vagy erkölcsi kérdésekkel kapcsolatos jogos aggályokat. Habár a Hivatal azon dolgozik, hogy minden nemi diszkriminációt minimalizáljon, a vallásos jelképek viselése az embernek elidegeníthetetlen joga. Oudéra-Castéra válaszában arra hivatkozott, hogy
a Nemzetközi Olimpiai Bizottság a hidzsáb viselését nem vallási, hanem kulturális szempontból vizsgálja.
Kiemelte azt is, hogy a szabályzat az Államtanács és a legfelsőbb bíróság döntésén alapszik. Az Államtanács júniusban erősítette meg a hidzsábot a labdarúgó meccseken is tiltó szabályozást, annak ellenére, hogy több csapatból is kiálltak iszlám nők ennek eltörlése mellett.
A francia állam a diszkrimináció és a bántalmazások csökkentése mellett igyekszik kiállni, miközben szorosan kötődik szekuláris alapjaihoz. Az intézkedések azonban jogosan megkérdőjelezhetőek, hiszen az embernek meg kell adni vallásgyakorlásának szabadságát.
Egy olyan sokszínű és interkulturális országban, mint a jelenlegi Franciaország nehéz megtalálni az egyensúlyt a túlzott korlátozás és a szabad, biztonságos mindennapok között. Ezzel azonban felmerül a kérdés, hogy ténylegesen biztosítva van-e a szabadsága a vallásos embereknek, ha nem viselheti jelképeit munkahelyén, az iskolákban vagy a hivatalokban?
Szemlézte: Veres Kata
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
