A lázadó csoportok elutasították a több mint három éve tartó polgárháborúban a harctéri veszteségek és a disszidálások miatt küzdő mianmari junta békeajánlatát. A diktatúra 2021-es hatalomátvétele óta ez az első ilyen jellegű közeledés, de a tényleges fegyvernyugvás még messze van.
Miután a hadsereg 2021-ben megbuktatta Mianmar demokratikusan megválasztott kormányát, a békés tiltakozásokat gyilkosságokkal és letartóztatásokkal válaszolta meg a junta. Ez arra késztette az etnikai fegyveres csoportokat, hogy országszerte összefogjanak a puccsellenes milíciákkal, hogy visszavágjanak, polgárháborúba sodorva az országot. Az ENSZ szerint a puccs óta legalább ötvenezer embert öltek meg, és több mint kétmillió embernek kellett elhagynia lakóhelyét.
Forrás: ACLED
A junta felszólította az etnikai fegyveres csoportokat és a „terrorista lázadó csoportokat”, hogy a problémák politikai megoldása érdekében legyenek nyitottnak a diszkurzusra. Egyben sürgette őket, hogy vegyenek részt a jövő évre tervezett választásokon, ami sok kérdőjelet felvet.
A száműzetésben működő Nemzeti Egységkormány (NUG) szerint az ajánlatot nem érdemes megfontolni, hozzátéve, hogy a juntának nincs hatásköre a választások megtartására. Nem is beszélve arról, hogy ez az a rezsim, amely katonai puccsal vette át az irányítást egy megválasztott kormánytól.
A junta szeptember végén olajágat nyújtott, miközben több fronton küzdött a harcok és a széles körű lázadás megfékezéséért. Egyes jelentések szerint a hatalom jelenleg Mianmar területének kevesebb mint felét tartja ellenőrzése alatt, amely erősen magyarázza a békére való hajlandóságát. A Myanmar Now című lap a junta ajánlata előtti napon még a bombázások intenzitásának növekedéséről írt, a helyzet pedig azóta sem javult.
As battles continue in Hpakant, Bhamo, and Momauk townships, the military regime has increased its use of drones and aircraft to regain an advantage over the anti-junta coalition of KIA and Kachin PDF fighters
— Myanmar Now (@Myanmar_Now_Eng) September 26, 2024
Read more: https://t.co/TMg4K5Nyn6
Sign up to our newsletter:… pic.twitter.com/ZPmaupyvZ9
Felmerül persze a kérdés, hogy lehetséges-e tárgyalások útján elérni a békét?
A Karen Nemzeti Unió (KNU), amely évtizedek óta harcol a hadsereggel a Thaifölddel közös határ mentén nagyobb autonómiáért, az AFP hírügynökségnek azt mondta, hogy a tárgyalások csak akkor lehetségesek, ha a hadsereg beleegyezik a „közös politikai célkitűzésekbe”. Az első számú ezek közül, hogy nincs katonai részvétel a jövőbeni politikában. A második, hogy a katonaságnak bele kell egyeznie egy szövetségi demokratikus alkotmányba. Harmadszor pedig felelősségre kell vonni őket mindenért, amit elkövettek, beleértve a háborús és emberiesség elleni bűnöket is.
Nemzetközi szintéren egyre inkább nő a támogatottsága a polgárháború lezárásának. Az elmúlt időszakban egyre több jelentés érkezett az emberi jogok sérelmével kapcsolatban, sokakban az is nagy felháborodást kelltet, hogy a junta betiltotta a közösségi média oldalak használatát.
Kína az egyik leginkább érdekelt fél, hiszen célja egy olyan kereskedelmi útvonal kialakítása, amely összeköti az országot az Indiai-óceánnal. Ezért igyekezett fegyverekkel hozzájárulni a lázadó csapatok sikereihez, de a türelem fogyóban van, így Pekingben akár már a béke kérdését sem vetik el.
A béke gondolata a konfliktus végét jelezheti, ugyanakkor a junta gyengülése miatt a lázadó csapatok valószínűleg katonai úton szeretnék befejezni a harcokat, egyszer és mindenkorra. A társadalomban a romló körülmények és a növekvő emberi jogi sérelmek miatt a feszültség növekszik és lehetséges, hogy a legintenzívebb harcok még csak most következnek.
Szemlézte: Balogh Péter
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
