Az ukrán válsággal és az azt körülvevő hatalmi rivalizálással a nemzetközi felkapottság nyomán blogunk is előszeretettel foglalkozik. Az Egyesült Államok és Oroszország között egyre borúsabb a viszony, Washington pedig érezhetően kemény pozíciót vett fel az Ukrajnát érő orosz fenyegetés kapcsán. Az egyéves születésnapját nemrégiben ünneplő Biden-adminisztráció több kommunikációs csatornán és diplomáciai találkozón leszögezte, hogy a közvetlen katonai beavatkozáson kívül minden lehetséges eszközt be fog vetni Moszkvával szemben, ha az orosz haderő átkel az ukrán határon.
In my meeting with Foreign Minister Lavrov today, I stressed that Russia has two choices: Diplomacy and de-escalation or massive costs to Russia. Our strong preference is to pursue the path of diplomacy. pic.twitter.com/k7RT5qLzXJ
— Secretary Antony Blinken (@SecBlinken) January 21, 2022
Az Oroszországgal szembeni nyílt konfrontáció vállalását természetesen azzal indokolják a tengerentúlon, hogy Ukrajna területi integritásának megőrzése fontos amerikai, tágabb értelemben transzatlanti érdek, amelynek megsértését nem lehet tétlenül nézni. A Fehér Házban ugyanakkor állítólag felmerült az a gondolat is, hogy
a Nagy Medvével való viaskodás odahaza Amerikában és a nemzetközi térben egyaránt politikai előnyöket rejt magában
– írja a The Post Millennial, habár forrásként csupán egy meg nem nevezett belső informátorra hivatkozik a kanadai hírmagazin.
A minap Joe Biden amerikai elnök – a hivatalban töltött első évének ünneplése gyanánt – az adminisztrációja alatt eddig elért eredményeket méltatta.
When Vice President Harris and I took office a year ago today, we inherited a nation in crisis. But we got right to work getting the country back on track and delivering for the American people. Here’s a look at what we’ve accomplished: https://t.co/s5I775UT8l
— President Biden (@POTUS) January 20, 2022
Afelől azonban talán nem férhet kétség, hogy a demokraták az első év sikereit összegző listát korábban jóval hosszabbnak képzelték el.
A kongresszusban több fontos, az elnöki programot nagyban meghatározó törvénytervezet akadt fenn, ráadásul nem egyszer azért, mert a hajszálvékony szenátusi többség birtokában nem sikerült megteremteni a párton belüli teljes egységet. Joe Manchin és Kyrsten Sinema szenátorok először a nagyszabású költekezési csomag megfúrása nyomán kerültek reflektorfénybe, újonnan pedig egy, a szenátusi obstrukció intézményét megváltoztató javaslatot utasítottak el, amelynek hiányában a demokraták nem fogják tudni átpasszírozni a republikánusok által ellenzett választójogi reformjavaslatukat a testületen. Az idézett információk szerint
a Fehér Házban úgy vélik, hogy a szerény belpolitikai eredményeket egy komolyabb külpolitikai siker, ez esetben „a Putyinon való felülkerekedés” kompenzálhatná
(noha köztudott, hogy a választópolgárokat elsősorban a belügyek alakulása érdekli).
Ennél nyilvánvalóbb, hogy az Oroszországgal szembeni sikeres fellépés jelentősen javíthatna az Egyesült Államok külpolitikai presztízsén. Noha Donald Trump kritikusai azt várták, hogy a szókimondó volt elnök négy éve után a visszafogottabb, multilaterális nemzetközi kapcsolatokban hívő és nem mellesleg több évtizedes külpolitikai tapasztalattal rendelkező Biden helyreállítja az amerikai diplomáciai kapcsolatokat (különösképpen a transzatlantiakat), az eltelt egy év negatív lecsengésű eseményei (pl. az afganisztáni kivonulás) hagytak sebeket a szuperhatalom renoméján. A portál értesülései szerint a Fehér Háznak azért is rendkívül fontos Moszkva hatásos elrettentése és úgy összességében az ukrán válság szövetségesek számára is elfogadható kezelése, mert a vezetés abban bízik, hogy mindezzel nagyban javítanának az ország hitelességén a nemzetközi térben.
Szemlézte: Irlanda Balázs
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon!
