Újabb politikai válsággóc alakult ki Európában, ezúttal a kontinens déli részén, Portugáliában. A mediterrán országban ugyanis január 30-án előrehozott választásokat kell tartani, mivel a szocialista kormány nem tudta elfogadtatni a törvényhozással a 2022-re szánt költségvetést.
Portugáliát jelenleg a szocialista PS (Partido Socialista) irányítja, de kisebbségben. Külső támogatóik (eddig) a szélsőbaloldali Baloldali Blokk (BE - Bloco de Esquerda) és a kommunista-zöld CDU (Coligação Democrática Unitária) voltak.
Az országos közvéleményét szinte sokként érte, amikor kiderült, hogy a kormány külső partnereinek nem elfogadható a parlament elé terjesztett új költségvetés.
Mindkét párt kétségeket fogalmazott meg a dokumentummal kapcsolatban, s jelezték a kormány felé: számukra ez így elfogadhatatlan. A szocialisták ezután kisebb engedményeket tettek, de meggyőzni egyik eddigi partnert sem tudták. A portugál parlament végül október 27-én 108-117 arányban le is szavazta a büdzsé tervezetét.
Az ország államelnöke Marcelo Rebelo de Sousa már korábban is hangsúlyozta: amennyiben megbukik a költségvetés, új választásokat ír ki. Így is tett november negyedikén, amikor bejelentette a parlament feloszlatását és az új voksolás kiírását január végére. Gondolhatná azt a kedves Olvasó, hogy a szocialisták és a szélsőbaloldal vitáját rendes esetben kihasználnák a jobboldali pártok, ám Portugáliában jelenleg bonyolultabb a helyzet.
Egy korábbi cikkünkben már röviden foglalkoztunk a helyi jobboldali pártok és az EPP helyzetével az országban. A legnagyobb jobboldali ellenzéki párt, a paradox módon szociáldemokratának hívott PSD (EPP). A párt 2019-hez képest jól áll a felmérésekben, s ezen az is segített, hogy nemrég sikerült elhódítaniuk a lisszaboni főpolgármesterséget.
A felszín alatt azonban komoly belharcok vannak.
A jelenlegi elnököt, Rui Rio-t sokan gyengekezű vezetőnek tartják, s őt okolják a párt folyamatos térvesztése miatt. Kihívója a - már - nyíltan homoszexuális EP képviselő, Paulo Rangel. Rangel az előző párton belüli elnökválasztáson is elindult, de akkor Rio még le tudta győzni. Jelenleg nem lehet megjósolni a decemberre összehívott tisztújító kongresszusuk eredményét, de egy biztos: a két jelölt egyre intenzívebben kampányol a másik ellen, mind a párton belül, mind azon kívül. Rio elsősorban a jelenlegi pártvezetésre és annak befolyására számíthat, míg Rangel mögött folyamatosan sorakoznak fel a legfontosabb helyi (lisszaboni, porto-i stb.) pártszervezetek. A két jelölt között a legnagyobb különbség a tőlük jobbra álló párt(ok)hoz való viszony. Rio ugyanis jelenleg nem zárja ki a Chega-val való jövőbeli együttműködést, míg Rangel szerint ez elképzelhetetlen, s csak a klasszikus, régi szövetségesekre kell támaszkodnia a PSD-nek. A portugál jobboldal azonban túlságosan is fragmentálódott,
így a Chega nélkül szinte lehetetlen lenne a szocialista kormány leváltása vagy egy jobboldali kabinet létrehozása.
Estão a preparar um vergonhoso bloco central em Portugal após as eleições. Querem partilhar juntos os benefícios do sistema! Não faz mal, contarão com a nossa força e a nossa firme oposição!https://t.co/mrL7ZgsFOV
— André Ventura (@AndreCVentura) November 1, 2021
Tweet fordítása: Szégyenteljes központi blokkot szeretnének Portugáliában a választások után. Együtt szeretnék kihasználni a rendszer előnyeit! De mindez nem számít, mert az emberek számítanak majd az erőnkre és a határozott ellenkezésünkre!
Egy másik jobboldali párt a CDS-PP (Demokratikus és Szociális Centrum – Néppárt) még rosszabb helyzetben van. A formáció az utóbbi években folyamatosan vesztett jelentőségéből, s ma már csak 1-2% körül mozog a támogatottsága. Mindezt tetézi a párton belüli egyre mérgesedő viszony is. A jelenleg fiatal elnök, Francisco Rodrigues dos Santos ugyanis nagyon ragaszkodik a hatalmához, miközben egyre több a kihívója a párton belül. A feszültségek nemrég még erősebbek lettek, amikor dos Santos kérésére a párt vezetése elnapolta az esedékes tisztújító kongresszust. Szerinte az következő választások után érdemes csak tisztújításról beszélni. E lépés mögött az áll, hogy így ő lenne a CDS-PP miniszterelnök-jelöltje és listavezetője. A döntést kihívója, Nuno Melo élésen bírálta, szerinte ugyanis a vezetés döntése ütközik a párt szabályaival. Felvetéseinek igazat adott a formáció bíró testülete is, a pártvezetés azonban ragaszkodik a tisztújítás elnapolásához. A kialakult helyzet miatt sorra lépnek ki a pártból vagy a frakcióból a régi, neves tagok,
s sokan intézményesített puccsal vádolják dos Santost.
Az ügyet Melo végül az ország Alkotmánybíróságáig vitte, a döntésre azonban előreláthatólag hónapokat kell várni.
Érdekességképpen jegyezzük meg a cikk végén, hogy pont a CDS-PP volt az egyik leghangosabb párt az EPP-n belül amely a magyar kormánypárt kizárásáért kardoskodott. Úgy tűnik, hogy a jogállam legnagyobb védelmezői a saját pártszabályaikat sem tudják vagy akarják betartani.
Írta: Lukács Zoltán Marcell
