A Spectator brit lap online hasábjain írt cikket Nicholas Farrell a január végén tartandó olasz államfőválasztásról. Azt latolgatja, milyen szerepet tölt be Silvio Berlusconi – Olaszország volt miniszterelnöke, a Forza Italia alapítója és jelenlegi elnöke - az elnöki versenyben.
Berlusconi 2022-ben ismét magas politikai pozíciót vállalhat Olaszországban 2011-es miniszterelnöki lemondása után: január 24-én Sergio Mattarella államfőt válthatja posztján.
Az európai mainstream politikai szereplők körében nem örvend nagy népszerűségnek Berlusconi esetleges megválasztása.
A volt olasz miniszterelnök személye megosztó, főleg ideológiai szempontból nem kívánatos a nyugat-európai elitnek, hiszen számos – általuk kritizált, elutasított - markáns kijelentés és állásfoglalás köthető Berlusconihoz. A „populizmus” megalkotójának is szokták emlegetni, amely mára elcsépelt kommunikációs közhellyé vált, de még buzgón használják bizonyos politikai szereplők széles körben.
Farrell rámutat arra, hogy az olasz baloldali sajtó rendíthetetlenül el is magyarázza a közvéleménynek, miért nem szabad Berlusconit az elnöki székbe engedni. Az Il Fatto Quotidiano című napilap petíciót is szervezett jelöltsége ellen, amely 200 000 aláírást hozott. Legtöbbször a korrupció vádja kerül elő, valamint az, hogy a prostitúciót sem vetette meg.
Berlusconi túlélte a prosztatarákot, egy szívbillentyűműtétet, a koronavírust, és továbbra is kampányképes politikai sztár Olaszországban.
Politikai munkássága mellett befolyásos üzletember, számos médiaplatform birtokosa. A politikai életbe azért lépett be - ahogyan ő fogalmazott -, hogy „megmentse Olaszországot a kommunizmustól”. Több száz bírósági pert és bűnügyi nyomozást hagyott maga után. 2013-ban elítélték adócsalásért, amiért négy év börtönbüntetést kapott, de idős korára tekintettel nem kellett börtönbe vonulnia. Közhivatal viseléshez való jogától 5 évre tiltották el. A volt miniszterelnök szerint az olasz igazságszolgáltatásban számos bíró ideológiai célokat is képvisel, ezért kényszerült perek sorozatát elviselni.
A jobboldali koalíció három pártjának támogatása biztos, a pártok közötti egyetértést egy decemberben közzétett Twitter bejegyzés is alátámasztja, ahol megegyeztek az államfőválasztás részleteiről.
Il vertice di oggi ha confermato l’intesa e la sintonia. Il centro-destra affronterà unito tutti i prossimi appuntamenti istituzionali ed elettorali, dall’elezione del Capo dello Stato fino alle prossime elezioni amministrative e politiche pic.twitter.com/0alO6Ribj2
— Silvio Berlusconi (@berlusconi) December 23, 2021
A győzelemhez a parlamentben szükséges 500 szavazatból azonban 50 voks még hiányzik. Berlusconi célja, hogy januárban olyan képviselőket győzzön meg, akik készen állnak felülemelkedni a pártpolitikai meggyőződésükön. A kisebb centrista pártok támogatásában bízik, mint például a volt miniszterelnök, Matteo Renzi Italia Viva formációja.
A Berlusconi megválasztása előtti legnagyobb akadály az éppen regnáló miniszterelnök, Mario Draghi indulása az államfői pozícióért, mivel az olasz társadalom körében rendkívül népszerű. Ugyanakkor a parlamenti képviselők többségének az az érdeke, hogy megmaradjon kormányfőnek.
Mario Draghi államfői megválasztása szinte biztosan előrehozott parlamenti választást jelentene, mivel az olasz parlament nem fog megállapodni a miniszterelnök cseréjéről.
A jelenlegi status quo megbolygatása nélkül a baloldali pártok alternatív elnökjelöltet próbálnak találni. Januárban eldől, hogy Silvio Berlusconi politikusként fog-e vezető szerepet - talán utoljára - betölteni.
Szemlézte: Tombor Levente
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon!
