Joe Biden nemrégiben Szaúd-Arábiában járt, hivatalos útjának fő motívuma pedig az USA számára szükséges üzemanyag mennyiség biztosítása és az egekbe szökő árak megfékezése volt. Azonban az elnök terve meghiúsult, hiszen október 5-én az OPEC+ meghozta döntését - napi 2 millió hordónyival csökkenti az olajtermelést, hogy magasan tartsa az árakat. Vajon ez hogyan hat az amerikai belpolitikára pont most, amikor ennyire közelednek a félidős választások?
A szaúdi-amerikai kapcsolatok sok hullámhegyen és hullámvölgyön vannak túl: a kifejezetten energiabiztonságra épülő kapcsolat már az 1940-es években alakulófélben volt, amióta Washington dollármilliárdokat költ katonai és biztonsági célokra a térségben. Majd következett az 1973-as olajembargó, 9/11, és a két ország között fennálló viszony úgy-ahogy megmaradt, azonban - ahogy Michael Stephens is nyilatkozta a CNBC-nek –
mára már egyik fél sem látja a másikban azt a stratégiai partnert, amit 20 évvel ezelőtt. Az OPEC döntése pedig pont erre bizonyíték.
A kitermelés visszafogásának az időzítése sem volt véletlen, hiszen vészesen közelednek az időközi választások.
Az olajmennyiségről született döntés pedig pont Bident gyengíti meg, aki elsősorban azért ment a szaúdi fővárosba, hogy az ellenkezőt érje el – hangsúlyozza több média, a többi között a Foreign Policy és a The Spectator.
Biden a napokban úgy nyilatkozott, a döntésnek lesznek „következményei” Szaúd-Arábiára nézve.
President Joe Biden vowed the U.S. "will take action" against Saudi Arabia after the Riyadh-led OPEC+ alliance moved to cut oil production.
— The Associated Press (@AP) October 12, 2022
Biden made the comments as he left the White House for a three-state tour out West. https://t.co/6ugx7Ex638 pic.twitter.com/ckaOAea8uh
A lehetséges következmények egyrészről az amerikai hadsereg teljes kivonása a szaúdi területekről, valamint trösztellenes törvények életbe léptetése is lehet. A Szenátus Külkapcsolatokért felelős Bizottságának elnöke, Bob Menendez már az amerikai elnök nyilatkozata előtt egy nappal követelte az Amerikai Egyesült Államok és Szaúd-Arábia összes kapcsolatának megszüntetését, beleértve a fegyverkereskedelmet és a katonai együttműködést is. Menendez szenátor véleményén mások is osztoztak, többek között Chris Murphy és Bernie Sanders szenátorok, akik mindketten azzal érveltek, hogy a közel-keleti ország Oroszországot választotta az USA helyett.
A már többször is említett hadsereg-kivonáson kívül az USA még jogi úton is szembe szegülhet az OPEC-kel.
Az egyik járható út erre a NOPEC (No Oil Producing and Exporting Cartells) elnevezésű törvényjavaslat lenne, amely elsősorban azért született, hogy megvédje a fogyasztókat és a vállalkozásokat a kiugró olajáraktól. A javaslat révén az OPEC-et kartellnek deklarálnák és különböző trösztellenes eljárásokat indítanának el tagjai ellen.
Függetlenül attól, hogy a NOPEC-et már egy szenátusi bizottság elfogadta idén májusban, törvényerőre még nem emelkedett hivatalosan, mivel ahhoz a teljes törvényhozás és az elnök beleegyezése szükséges. Azonban életbe léptetése után az USA már indíthatna pert az OPEC tagok és partnereik ellen a globális olajellátás csökkentése miatt.
Azonban a NOPEC érvénybe léptetésének nemcsak az OPEC-re lenne hatása, hanem akár az USA-ra is, hiszen nemcsak a két ország között fennálló kapcsolatokat rombolná le, hanem előidézné a globális üzemanyagár növekedést is – jelentette ki Torbjorn Soltvedt elemző.
Az olajkitermelés körüli fejleményeket természetesen a republikánus párt sem hagyta szó nélkül, amelynek ez akár kedvező fordulat is lehet, tekintettel a novemberi félidős választásokra.
A párt elsősorban a bideni adminisztrációt hibáztatja az áremelkedésért, valamint azért is, hogy túl sebezhetővé tette az USA-t az olajbeszállítás terén. Véleményének több republikánus is hangot adott a közösségi médiában, többek között Max Miller, Trump egykori tanácsadója, Ohio 7-es számú kongresszusi körzetének jelöltje.
Joe Biden is looting our oil reserves.
— Max Miller (@MaxMillerOH) October 5, 2022
He has stopped pipelines, stopped drilling, and has made us dependent on OPEC.
Now OPEC is going to cut production.
Joe — when oil prices go up — food prices go up!
When food prices go up — families suffer.
Stop the insanity and DRILL! pic.twitter.com/geWQwVtWDJ
Robert Blizzard republikánus közvélemény-kutató szerint az üzemanyagár emelkedés az egyik legfontosabb pénzügyi probléma, amivel a választópolgárok manapság szembenéznek. Az árak folyamatosan emelkednek, ez pedig kihívást okoz a demokrata pártnak. Kevin Brady szerint pedig a mennyiségcsökkentés nem jöhetett volna rosszabb pillanatban. Azt is megjegyezte ugyanakkor, hogy a demokrata párt legfőbb hiányossága, hogy olyan klímapolitikát folytat, ami ellenzi a hazai termelést. A megoldás egyértelműen egy erős szemléletváltás lenne e téren, illetve olyan irányelvek követése, amelyek maximalizálnák az energiatermelést.
Szemlézte: Nyilas Sára
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
