Okozhat-e országos zűrzavart a megújuló energia infrastruktúrája? Erről folyik Ausztráliában a vita. Október 7-én Melbourne-ben találkoztak Ausztrália energiaellátásáért felelős köztisztviselői az ausztrál kormányzat tanácsának keretei között, miután szeptember 28-án teljes áramkimaradás volt Dél-Ausztráliában.
A tanácskozás eredményeképpen megállapodtak egy független vizsgálóbizottság felállításában, amely a nemzeti energiabiztonság biztosítására irányuló tervezetet fog kidolgozni 2016 decemberéig. Ezen kívül megbízásokat adtak ki az energiaszolgáltatási rendszer átvizsgálására, valamint az energia- és klímapolitika összehangolására. Josh Frydenberg szövetségi energiaügyi miniszter elmondása alapján a tanácskozás „produktívan zajlott, konstruktív légkör jellemezte”. A szövetségi kormány természetesen nagyobb százalékú megújuló energiaforrás-felhasználást és alacsonyabb károsanyag-kibocsátást akar elérni, azonban ezt centralizáltan kell megszervezni, semmilyen eshetőségre sem mehet a rendszer stabilitásának, illetve a szolgáltatás megfizethetőségének kárára.
Ami az áramkimaradás okait illeti, a kimaradást alapvetően a térségben pusztító különös erősségű vihar okozta, amely 22 villamos távvezeték-oszlopot rongált meg. Ez egy láncreakciót indított meg, melynek elemei még felderítés alatt állnak, azonban gyorsan megindult a politikai csatározás. Már a pénteken megtartott kormányzati tanács előtt kialakult két egymással szemben álló tábor az államok energiaügyi miniszterei között.
Mark Bailey, Queensland energiaügyi minisztere szerint a probléma az energiavezetékeknél keresendő, szemben a szövetségi kormány és a Queensland ellenzéki pártja által képviselt nézettel, mely szerint a megújuló energiaforrások megbízhatatlansága okozta az incidenst. „Van egy íratlan szabály a politikában, amely szerint az ilyen vészhelyzetekben, amikor az első jelentések még nem készültek el, kihagyjuk a politikát” − jegyezte meg Bailey, majd hozzátette, Queensland kormányzata tartani kívánja magát ahhoz a tervhez, amely előírja az 50 százalékos megújuló energiaforrásokból származó áramellátást 2030-ig.
Tim Nichols, a queenslandi ellenzék vezetője azonban azzal érvelt, hogy az állami kormányzat ideológiailag ragaszkodik a zöld energiához, és ezért nem képes belátni annak hiányosságait. A legfontosabbnak azt kellene tekinteni, hogy a háztartásoknak, az alapvető szolgáltatásoknak és az iparnak megbízható és megfizethető áramot biztosítson az állam. Jelenleg ehhez képest túlzott a függőség a megújuló energiaforrásoktól − jelentette ki Nichols.
Lily D'Ambrosio, Victoria állam energiaügyi minisztere szerint a tanácskozáson megegyeztek egy modernizált energiapiac felállításáról, azonban leszögezte, mindenképpen folytatni kell a károsanyag-kibocsátás csökkentését. Victoria állam 2025-ig a 40%-os megújuló energiaforrás-használati tervezethez ragaszkodik, D’Ambrosio emellett pedig bírálta a szövetségi kormányt, mivel az 2020 utánra ez idáig semmilyen tervezettel nem állt elő, és ez az október 7-i ülésen sem változott.
Malcolm Turnbull, ausztrál miniszterelnök a munkáspárti kormányzás alatt álló Victoria államot és az ügyben közvetlenül érintett Dél-Ausztrália államot tette felelőssé az incidensért, rámutatva, hogy túlzottan agresszívak és nem realisztikusak a kitűzött célok, melyekben túlságosan nagy hangsúlyt fektetnek a megújuló energiaforrások − ebben az esetben − a szélenergia használatára.
A tényfeltáró bizottság jelentésére tehát decemberben számíthatunk, azonban a két oldal retorikáját tekintve aligha várható, hogy pontot tesz az ügy végére, hiszen a jelentés tartalmától függetlenül mindkét fél ragaszkodni fog álláspontjához.
Szemlézte: Molnár Gergő
