Az Európai Unió versenyképessége állt a Batthyány Lajos Alapítvány és JÖSz Intézet közös rendezvényének fókuszában, mely során Győri Enikő EP-képviselő, volt madridi és római nagykövet osztotta meg személyes tapasztalatait a résztvevőkkel. Az esemény moderátora Vizler Kitti, a JÖSz alumnusa volt.
Győri Enikő elmondta, hogy az unió jogalapja folyamatosan változik, bár a szerződésekhez szerencsére ritkábban nyúlnak hozzá. Egy jó tanáccsal élt a megjelent joghallgatók felé: tanulják meg minél jobban az uniós jog alapjait, s akkor nem lehet majd őket megvezetni.
Az EP-képviselő beszélt az Unió elveit, értékeit rögzítő kettes cikkelyről, valamint a negyedikről is, amely a nemzetek identitását és egyenlőségét rögzíti. Úgy látja, hogy ma mindenki beszél az elsőről de elfelejti a másikat. A szerződéseket nem lehet azonban szelektíven alkalmazni. Az értékek leltára, azaz a kettes cikkely olyan fogalmakat tartalmaz, amelyek sokáig maguktól értetődőek voltak. Ma azonban egyesek ezen értékek konkrét definíciója nélkül próbálnak meg új mechanizmusokat létrehozni. Emiatt értelmezési viták alakulnak ki, s kérdés, hogy hogyan lehet ezt összeegyeztetni a négyes cikkelyben lefektetett megfogalmazásokkal. Szerinte ez az első dilemma ami napjainkat is jellemzi. E probléma napi szinten a jogállamisági mechanizmusban mutatkozik meg.
A képviselő szerint nincs garancia arra, hogy az értékvitákat ne használnák fel a pénzek visszatartására.
Kiemelte továbbá, hogy az Európai Tanács nem társjogalkotó szerv, szerepe „pusztán” a politikai döntések meghozatala. Az Európai Parlament azonban azzal, hogy szinte semmibe vette ezen intézmény döntését és megállapodását, szembe ment az intézmények közötti lojalitás elvével. Győri Enikő megemlítette, hogy még ez sem volt elég a parlamentnek, hisz nemrég még a Bizottságot is beperelte az EP, csak azért mert az tartotta magát az az Európai Tanács döntéséhez. Ezzel egy olyan klímát alakítottak ki, amely távol áll a szerződésektől. Szerinte ezek után ebben a klímában kell értelmezni a mai döntéseket, és ez egy nagyon veszélyes világ.
Ez csak szétforgácsolja az Uniót, nem erősíti. Ez senkinek sem az érdeke, s rossz irányba viszi el az EU-t.
A másik ügy, ami aggodalomra ad okot számára az a hatásköri kérdésekre vonatkozik. Felvetődik, hogy ki, hol kezdeményezhet, kinek meddig terjed ki a jogalkotási joga például. A képviselő megemlítette a lopakodó integrációt is, amit valós veszélynek tart. Ezt láthatjuk például a migrációs politikában, ami ugyan osztott hatáskör, de sok elem kizárólagosan tagállami hatáskör. Egyes intézmények azonban úgy tekintenek az egész szakpolitikára, mintha közös hatáskör lenne. Ezzel azonban mindannyian bajba fogunk kerülni szerinte.
E kérdéshez szorosan kapcsolódik az uniós jog elsőbbségének a kérdése is szerinte. Az EP képviselő megemlítette, hogy több tagállam alkotmánybírósága (német, cseh, román, dán stb.) hozott már a lengyel alkotmánybíróságéhoz hasonló döntést. Emlékezete szerint egyetlen esetben, csak a németeknél kezdeményeztek kötelezettségszegési eljárást, de ennek se volt komoly média visszhangja.
Bezzeg ha a lengyelek hoznak hasonló döntést, akkor abból világra szóló botrány, EP-vita lesz – tette hozzá. Győri Enikő szerint ezzel kapcsolatban egy durva politikai dialógus folyik.
Kiemelte, hogy a szerződésekben nincs benne, hogy egy alkotmánybírósági ítélet hol helyezkedik el az uniós jogi hierarchiában. Ez az eset most felfedte ezt a jótékony homályt, hisz nincs hatásköri bíróság. Az EP-képviselő megjegyezte, hogy az uniós bíróság ítéletei az utóbbi időkben a föderális irányba mentek el, s ezzel nem ért egyet.
Győri Enikő kitért még a Bizottság jogállamisági jelentéseire is. Szerinte ezeket a tanulmányokat felbérelt szerzőkkel, NGO-k információi alapján állítják össze. De itt nagyon sok a kérdés, amit nem tesz fel senki. Ez a folyamat szerinte nincs jól megszervezve, kevés adat van ellenőrizve, s épp emiatt a dokumentumot nehezen lehet komolyan venni. Megemlítette például, hogy Spanyolországban a pártok választják ki az alkotmánybíróság tagjait, vagy hogy Franciaországban az alkotmánybíróság elnöke a szocialista párt volt titkára. Mindeközben itthon 2/3-os többséggel választják ezeket a tisztviselőket. Hozzátette ugyanakkor, hogy nem akarja megmondani a spanyoloknak vagy a franciáknak hogy mit tegyenek, hanem elfogadja hogy ők így akarják ezt csinálni.
A versenyképességgel komoly problémák vannak szerinte, s ez már a válság előtt is megmutatkozott.
A britek kiszállása nagyon megrengető volt, amit ő személy szerint óriási hibának tart. Probléma továbbá, hogy EU lemarad a versenytársaktól a túl sok előre megszabott jogi feltétel miatt. Ez azonban nem segíti az európai cégeket.
A zöld és digitális átállás elkerülhetetlen és szükséges szerinte, viszont ha ezt a versenyképesség szemszögéből nézzük, akkor az nem biztos hogy jó. Ha a világ nem jön velünk, akkor a zöldítés nem fogja szolgálni az európai versenyképességet. Az adópolitika is a versenyképességhez tartozik meglátása szerint, de ezt nagyon sokan ideológiai alapon szabályozzák. Példaként a globális minimum adót említette.
A közönség kérdéseire elmondta, hogy a jogot mindig, mindenkinek be kell tartania. Elmondta, hogy egy volt luxemburgi biztos azt mondta neki, hogy az a problémája, hogy túl jók a magyar jogászok. Ezt szerinte mindenképp meg kell tartani. Itthon a hatásköri kérdések tiszteletben vannak tartva, a magyar bíróságok tudják a dolgukat.
Írta: Lukács Zoltán Marcell
