Habár az Egyesült Királyság a kontinentális európai országok többségéhez képest kevésbé függ az orosz energiahordozóktól, Boris Johnsonra nagy nyomás nehezedett, hogy teljesen szakítson azokkal, és más módon garantálja az ország ellátásának biztonságát. A brit miniszterelnök néhány hete a nukleáris ipar különböző szereplőit fogadta a Downing Streeten, ahol bejelentette, hogy a kormány a villamosenergia-termelés egynegyedét atomenergiából szeretné fedezni. A célkitűzés brit viszonylatban ambiciózusnak számít, hiszen a nukleáris energia legutóbb a múlt évezredben felelt az ország áramtermelésének legalább 25%-áért, tavaly pedig az arány már alig haladta meg a 15%-ot.
Az Atlanti-óceán túlpartján Joe Biden amerikai elnök hasonló problémával néz szembe. Az ország teljes mértékben elzárkózott az orosz energiaforrásoktól, az atomerőművek több mint felét pedig 2030-ig a tervek szerint bezárják. Emellett a hatalmas fogyasztási igényű országban a nukleáris energia áramtermelésben betöltött szerepe nagyjából megegyezik a brit adatokkal.
Mindezek tudatában a The American Conservative munkatársa azt szorgalmazza, hogy Biden kövesse szoros szövetségese példáját. A konzervatív folyóirat által közölt írásában Christopher Barnard alapvetően két szempontból vár többet a jelenlegi adminisztrációtól:
egyrészt az atomszektor rugalmasabb szabályozását, másrészt a hazai urántermelés fokozását, harmadrészt pedig a kommunikáció ösztönzőbbé válását szeretné látni.
Előbbi kapcsán azt sérelmezi, hogy számos olyan bürokratikus akadály áll az új, innovatív projektek útjában, amely a 20. század régi típusú atomreaktoraira lett kitalálva. Ez jelentősen csökkenti a szabályozási folyamat hatékonyságát. Ahhoz, hogy a nukleáris energiának legyen jövője Amerikában, az utóbbi időben drasztikusan csökkenő hazai uránbányászatot is fel kell lendíteni – vallja a szerző. E téren ugyanis egyre nagyobb a kiszolgáltatottsága az Egyesült Államoknak, ráadásul az egyik legfőbb importőr éppen Oroszország.
Barnard végül azt nehezményezi, hogy habár érzékelhető némi pozitív visszhang a kormányzat részéről, az atomenergia PR-ja közel sem olyan fényes Washingtonban, mint a megújuló energiahordozóké (az Európai Unió ezzel szemben felvette a zöld források listájába). Mint rámutat, az energiaügyi minisztérium egyik tanulmányából az derül ki, hogy 2050-re elhanyagolható szintig csökkentenék a nukleáris energia szerepét, és túlnyomórészt a megújuló forrásokra alapoznának. Márpedig a reaktorok és a kutatás-fejlesztés rengeteg tőkét igényel, amelyet nehéz lesz így bevonzani.
Szemlézte: Irlanda Balázs
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon!
