Az algériai származású Imane Khelifet kizárta a Nemzetközi Bokszszövetség a 2023-as női világbajnokságról magas tesztoszteron szintjére, illetve a férfiakra jellemző XY-kromoszómájára hivatkozva. Ennek ellenére a 2024-es Párizsi Olimpián a Nemzetközi Olimpiai Bizottság engedélyezte a bokszoló részvételét a női versenyzők körében, Khelif pedig végül aranyéremmel zárt az ötkarikás játékokon. Mondhatjuk helyénvalónak ezt a döntést?
2024. augusztus 3-án, a legjobb 8 között hazánk egyik büszkesége, Hámori Luca szembekerült Imane Kheliffel. Sajnálatos módon Luca képtelen volt győzelmet aratni a nála jóval tapasztaltabb ellenfelével szemben. Ezután Khelif bejutott az elődöntőbe saját számában, majd a döntőbe is és végül meg is nyerte azt. Ilyenkor felmerül a kérdés, hogy
a kemény felkészülés mellett vajon a genetika, illetve a testi adottságok milyen mértékben lehetnek hatással a nyújtott teljesítményre.
Adatok forrása: Givemesport
Imane Khelif neve a 2024-es Párizsi Olimpián vált világhírűvé, miután az ellenfele a legjobb 16 között az olasz Angela Carini mindösszesen 46 másodperc elteltével, orrtörés végett kénytelen volt feladni a küzdelmet. Bokszban mindig előfordulhat ilyen-olyan sérülés, ez a sporttal együtt jár. Mégis ez a 46 másodperc szürreálisan kevés időnek tűnik és az az igazság, hogy az is. Újabb ok, hogy mélyebben elgondolkozzunk a testi adottságok által biztosítható előnyökről.
Nem egy ember panaszkodott is, hogy az algériai sportoló férfiakhoz hasonlóan bokszol. Ez pedig akárhogy nézzük, nincs rendben és sehogy sem korrekt a többi résztvevővel szemben.
Sokan azonban úgy gondolják, hogy csupán az orosz propaganda ültetett bogarat az emberek fülébe, ugyanis azután lett Khelif kizárva a 2023-as női világbajnokságból, miután legyőzte orosz ellenfelét. Ráadásul a Nemzetközi Bokszszövetségnek, az IBA-nak orosz nemzetiségű az elnöke, így sokakban megfogalmazódhat a kérdés, hogy vajon mennyire játszhat közre a helyzetben ez a részlet? Azonban
ha valaki ténylegesen, 100%-ban nő, akkor egyáltalán miért merülne fel bármikor ennek a cáfolata, ha abban nem lenne némi igazság?
A Nemzetközi Olimpia Bizottság elnöke, Thomas Bach felszólította a kritikusokat, hogy „álljanak elő egy tudományosan megalapozott magyarázattal arról, hogy ki számít nőnek, és hogyan lehetséges, hogy ha valaki nőnek született, nőként nevelkedett fel, nőként versenyzik és női útlevéllel rendelkezik, az nem tekinthető nőnek”. További megjegyzése a témával kapcsolatban arra irányult, hogy „egy személy neme nem csak a genetikán alapszik”. Bár lehet, hogy valahol igaza van ebben, de szerintem a sport kivételt képez ez alól. Hiszen
identitástudattal nem lehet versenyeket nyerni, genetikai, illetve testi adottságokkal viszont annál inkább. Nem kellene összekeverni az elvi kérdéseket a biológiai adatokkal és tényekkel. A sportok tekintetében semmi esetre sem.
Biztos, hogy Imane sokat készült a 2024-es Párizsi Olimpiára, hiszen egy ilyen volumenű versenyre nem juthat ki kemény munka nélkül. Az sincsen kizárva, hogy biológiailag valóban nő és nem férfi. Soha nem ez volt a kérdés, hanem inkább az, hogy teljesen nő-e? Amennyiben nem, akkor nincs mese, ki kell zárni, mert akárhogy nézzük, sehogy sem lenne korrekt az ellenfeleivel szemben a további részvétele a különféle sporteseményeken. Külön kategóriát kellene neki és társainak létrehozni, de a nőknek lehetőséget adó ökölvívást muszáj megvédenünk a nemi és genetikai egyenlőtlenségektől. Azt kell éreztetni mindenkivel, hogy biztonságban űzheti saját sportágát, nem épp az ellenkezőjét.
Imane Khelif helyzete valóban egyedülálló és különleges, viszont nem jó értelemben. Mondhatnám azt, hogy csak a magyar szív beszél belőlem és fájt, hogy Hámori Luca nem juthatott elődöntőbe, de ez nem így van. Az fáj, hogy Lucának kisebb túlzással, de gyakorlatilag esélye se volt tovább jutnia.
Véleményem szerint a legjobb megoldás az lenne, ha minden résztvevőt egyaránt tesztelnének ilyen nagyszabású versenyek előtt, legyen az európa bajnokság, világbajnokság, olimpia, stb. Aki minden feltételnek megfelel, annak nincs félnivalója. Viszont, ha valakinél már csak egy tényező sem stimmel, az automatikusan legyen eltiltva az indulástól. Szigorú szabályozás, de csak így lehet többé-kevésbé biztosítani az egyenlő esélyeket.
Írta: Grizner Vivien
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
