Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter nemrég Bulgáriába látogatott, ahol több együttműködési megállapodást is aláírt, illetve találkozott Rumen Radev köztársasági elnökkel, Grozdan Karadjov miniszterelnök-helyettessel, egyben közlekedési és hírközlési miniszterrel, Peter Dilov gazdasági miniszterrel és Miroslav Borshosh turisztikai miniszterrel.
A gazdasági és védelmi megállapodás értelmében a két ország létrehoz egy egyszerűsített logisztikai, szállítási folyosót, amely összeköti a magyar vállalkozásokat a bulgáriai kikötőkkel, aminek köszönhetően Magyarország egy újabb stratégiai fontosságú tengeri kijárattal fog rendelkezni. A felek emellett hosszú távú védelmi ipari partnerség kialakítására is törekednek, amely a két ország számára kiemelten fontos a védelmi gyártás és ellátási lánc hatékonyabbá tétele érdekében.
Továbbá a magyar nemzetgazdasági miniszter egy turisztikai együttműködésről szóló megállapodást is aláírt, amelynek célja az idegenforgalmi vállalkozások és szervezetek közötti partnerség szorosabbra fűzése. A megállapodás értelmében a felek közösen dolgoznak majd a turizmus népszerűsítésén, az egészségturizmusban rejlő lehetőségek kiaknázásán, valamint a felsőoktatási és egyéb szakképzési programok fejlesztésén. Emellett megosztják a statisztikai adatgyűjtés területén szerzett tapasztalataikat, különös figyelmet fordítva a magyar Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) működésére.
A két ország turisztikai együttműködése azért fontos, mert Budapest és Szófia mind gazdasági, mind turisztikai szempontból vonzó alternatívát kínál az egyre drágábbá váló a nyugat-európai úti célokkal szemben.
Az Interrail-bérleteket árusító Eurail által készített lista szerint ez a két főváros biztosítja a legkedvezőbb árú szórakozási lehetőségeket az utazók számára, akár napi 36-45 euróért. Emellett Budapest és Szófia egyaránt a közép-kelet-európai régió legnépszerűbb turisztikai célpontjai közé tartozik.
Please refer to the graph below, which includes the correct unit (billions) in the subtitle. pic.twitter.com/bDIou1w12v
— EU_Eurostat (@EU_Eurostat) January 20, 2025
A magyar miniszter látogatása azt követően valósult meg, hogy Bulgária hivatalosan is a schengeni övezet részévé vált, illetve több hónapos koalíciós tárgyalásokat követően, Rosen Zhelyazkov miniszterelnök vezetésével megalakult az új jobbközép bolgár-kormány. A „nagykoalíciós” kabinet létrehozása lehetőséget kínál Bulgária csaknem négy éve tartó politikai válságának megoldására: 2021 tavasza óta ugyanis hét parlamenti választást tartottak.
Bulgária teljes jogú schengeni tagsága nemcsak a két ország, hanem az egész Európai Unió számára jelentős előnyökkel jár.
Egyrészt, a schengeni övezet külső határainak kiterjesztésével lehetőség nyílik azok megerősítésére, miközben a belső ellenőrzések megszűnése elősegíti az áruk, termékek és munkaerő akadálytalan szállítását. Ezáltal csökken a határokon való várakozási idő, amely eddig jelentős gazdasági terhet rótt a régióra. Továbbá új munkahelyek jöhetnek létre, és csökkenhet a munkanélküliség is. Mindez az EU versenyképességét is erősítheti.
Az orosz-ukrán háború eszkalációját követően Magyarország számára Bulgária az energiabiztonság szempontjából is kulcsfontosságú partnerré vált. 2023-ban 5,6 milliárd köbméter földgáz érkezett Magyarországra Bulgárián keresztül, ez a mennyiség 2024-re 7 milliárd köbméterre nőtt, miközben az ország teljes éves fogyasztása 9 milliárd köbméterre tehető. Emellett Bulgária kulcsszerepet játszik az atomerőművek számára szükséges fűtőanyag szállításában is, mivel Ukrajnán keresztül ez már nem megoldható. Ennek fényében
Bulgária schengeni csatlakozása nemcsak regionális szinten, hanem Magyarország energiaellátásának biztonságában is meghatározó szerepet tölt be.
Továbbá a MOL egy olyan tenderen indul, amelynek célja a Lukoil bolgár olajfinomítójának árverezése. A magyar vállalatnak, mint egyetlen EU-s pályázónak jó esélye van megszerezni a létesítményt, azonban szakértők szerint a MOL-nak egyedül nincsen elegendő tőkéje a megszerzésére, és mivel orosz érdek is fűződik a tranzakció lebonyolításához, egy uniós hatósági vizsgálat akadályozhatja annak lezárását.
A kapcsolatok szorosabbra fűzésének az is lehet az apropója, hogy az első Trump-adminisztráció támogatását élvező Három Tenger Kezdeményezés újabb lendültet kaphat a jövőben. A Balti-tengert a Fekete- és Égei-tengerrel összekötő nagyszabású együttműködés a térség energetikai, illetve infrastrukturális rendszerét igyekezett modernizálni. A fő célja, hogy a Kelet-Közép-Európában található országok orosz energiafüggőségét megszüntesse, illetve egy Trans Charpatia elnevezésű autópálya-hálózatot építsen ki, ami összekötné a megállapodásban részvevő országokat. Amennyiben ez megvalósul, a térség érzékelhető módon lesz képes növelni versenyképességét, és lehetővé tesz az országok számára, hogy saját fejlődési céljaikat önállóan valósítsák meg.
Szemlézte: Vencz Balázs
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
