Blog

Celebritások a hadseregben: titkos fegyver a népszerűség növelésére?

Reklámkampány vagy tényleges elkötelezettség a nemzet és a haza mellett? Kik azok, akik ténylegesen profitálnak a hadsereghez való csatlakozásból? A celebritások és haderőben kifejtett szerepüket a Foreign Policy cikke mutatja be.

Reklámkampány vagy tényleges elkötelezettség a nemzet és a haza mellett? Kik azok, akik ténylegesen profitálnak a hadsereghez való csatlakozásból? A celebritások és haderőben kifejtett szerepüket a Foreign Policy cikke mutatja be.

Tavaly októberben jelentette be a koreai BTS fiúbanda néhány tagja, hogy letöltik kötelező katonai szolgálatukat. Döntésük nemzeti szintű vitát okozott elsősorban abból kifolyólag, hogy a híres embereknek egyáltalán kötelező-e átlagember módjára katonai szolgálatot teljesíteni, vagy ők hírnevük miatt mentességet élveznek ez alól.

Szöulnak azonban az énekesek csatlakozásával más terve van, hiszen ezáltal szeretné elérni azt, hogy a hosszú évek óta negatívan megítélt hadsereg pozitív színben tűnjön fel.

Másrészről pedig, az évek óta töretlen népszerűségnek örvendő BTS tagokkal a haderő bemutathatná szervezettségét, illetve azt is, hogy soraiban megfelelően és magasan képzett katonák vannak, akik bármikor képesek fellépni a nemzet védelmében.


Forrás: Macrotrends

Egyébként nem a koreai énekesek a legelső példa a hírnév és a katonai szolgálat összefonódására, hiszen többek között Morgan Freeman, Johnny Cash és Elvis Presley is erősítette egykoron az amerikai hadsereget.

Presley 1958-ban csatlakozott a hadsereghez, döntése pedig drasztikusan változtatta meg a róla alkotott közvéleményt, illetve a nemzet jövőjében betöltendő szerepét is. Nemcsak az énekesnek, hanem az amerikai hadseregnek döntő pillanatot jelentett a szupersztár csatlakozása: az 1950-es években, a koreai háborút követően népszerűsége mélyponton volt, az eisenhoweri adminisztráció pedig szkeptikusan állt validitásához. Mindezeken felül, időszerű volt a haderő korszerűsítése is, amely nem sokkal később – bizonyos fokig – be is következett.

Brian Linn könyvéből kiderül, Amerika ebben az időszakban egy olyan hadsereget szeretett volna kiépíteni, amely a faji hovatartozástól függetlenül az egyenlőségére épített. Ehhez pedig kapóra jött Presley, akin keresztül azt is demonstrálhatták, hogy társadalmi pozíciótól függetlenül a hadsereg mindenkire számít.

Elvis egyébként „átlagos” katona lett, tehát semmilyen különleges, vagy magasabb pozíciót nem töltött be, két évig tartó németországi szolgálata során pedig a lázadó, gyakran élesen kritizált fiatal énekesből egy erkölcsös állampolgár lett.

Katonaévei óriásit lendítettek hírnevén, hiszen nemcsak zenei, hanem színészi karrierje is felfelé ívelt, illetve ezek után már olyan patriotikus töltetű filmekben is szerepet kapott, amelyek a honvédelem szép oldalát mutatták be.

Visszatérve a jelenkorhoz, illetve Dél-Koreához, az ország haderejét már évek óta olyan éles kritikák érik, hogy kivételez bizonyos csoportokkal, akik így nem töltik le a kötelező szolgálatot – ilyenek például a felsőbb rétegek képviselői, akik vagy egyáltalán nem hadkötelesek, vagy ha mégis letöltenék, különleges, szinte luxuskörülmények között kell helyt állniuk.

Eltekintve attól, hogy Dél-Korea az utóbbi időszakban hatalmas összegeket ölt hadereje korszerűsítésére – 2014-ben csaknem 7 milliárd dollárt költött F-35-ös vadászgépekre – a hadsereg több sebből is vérzik:

a katonák bérei rendkívül alacsonyak, felszerelésük is hagy kivetnivalót maga után, sőt leggyakrabban még az alapvető higiéniai feltételek sem biztosítottak.

A körülmények javítására 2017-ben megalkották a Defense Reform 2.0 tervet, amely a katonák helyzetét hivatott javítani, illetve biztosítani azt a szükséges transzparenciát, amely hozzájárulna a bizalom újbóli kiépítéséhez.

A helyzetet tovább súlyosbítja még a katonaságon belüli abúzus hagyománya is: a többi között a kiugróan magas öngyilkossági ráta, a beavatási szertartások kegyetlensége (amelyek sokszor halállal végződnek) és a gyakori lövöldözések is hozzájárultak ahhoz, hogy az országban negatívan ítéljék meg a kötelező katonaságot.

A koreai haderő előtt álló kihívások igen turbulens időszakban váltak nyilvánvalóvá, elsősorban Kína és Észak-Korea miatt.

A jelenlegi kormány a 2023-as költségvetésből kitüntetett részt szentel hadereje további növelésére, a bérek javítására, illetve az egészségügyi ellátás megfelelő kiépítésére is.

Hasonlóan Elvishez, a BTS-tagok ugyanazt a szerepet hivatottak betölteni: a kormány általuk azt a képet szeretné sugallni, hogy a koreai férfitársadalmat igenis érdekli a honvédelem, a katonai szolgálat pedig mindenkire ugyanúgy vonatkozik. Ráadásul a katonaságot a fiatal énekesek is kihasználták népszerűségük növelésére, amely meg is ugrott nemcsak hazai, hanem nemzetközi téren is.

A rivaldafénytől és megbecsüléstől eltekintve a besorozásnak számos hátulütője is van, hiszen a hadsereg szemében ezen személyek csupán „eszközök” a cél elérése érdekében. Ugyanakkor pedig az is biztos, hogy nem ők lesznek azok, akik fellendítik a hadsereg sorsát. Tény, hogy rövidtávon javítanak a megítélésen, azonban a hosszútávon is tartós pozitív képhez rendszerszintű átalakítás szükséges, amely a felszereléstől kezdve a megfelelő körülményekig mindenre kiterjed.

Szemlézte: Nyilas Sára

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon