Blog

Csatát vesztett Scholz és a jelzőlámpa koalíció: választások Bajorországban

Múlt vasárnap választásokat tartottak Bajorországban. Az eredmények többé-kevésbé alátámasztották az előzetes felméréseket: a tartomány legnagyobb kormányzó pártja a német kereszténydemokraták (CDU) tartományi szövetségese, a CSU marad. Innentől két meghatározó kérdés formálja a bajor – és a német –…

Múlt vasárnap választásokat tartottak Bajorországban. Az eredmények többé-kevésbé alátámasztották az előzetes felméréseket: a tartomány legnagyobb kormányzó pártja a német kereszténydemokraták (CDU) tartományi szövetségese, a CSU marad. Innentől két meghatározó kérdés formálja a bajor – és a német – belpolitikát: milyen jövőt jósolnak a tartományi választások Olaf Scholz „jelzőlámpa” koalíciójának, illetve az egyre előretörő AfD-nek?

„A mi véleményünk Bajorországban az, hogy az élet sültkolbász nélkül lehetséges, de értelme nincs” – mondta Markus Söder bajor miniszterelnök még augusztusban egy kampányrendezvényen. Azt nem sokkal megelőzően ugyanis a Német Élelelmezésügyi Társaság (DGE) új jelentést adott ki, ami az embereknek naponta legfeljebb tíz gramm hús fogyasztását javasolja. Mindez nagyon feldühítette többek között a német henteseket, a hús közelgő „betiltása” a húsnagyhatalomként számon tartott Bajorországban pedig rögtön kampánytémvá emelkedett. 

@csuauftiktok Wir sind gegen Verbote von #Fleisch und #Wurst. Jeder soll essen, was ihm schmeckt. Wenn regional produziert wird, weiß man, wo das #Essen herkommt. Wir stehen zum #Mittelstand und #Handwerk. #söder #markussöder ♬ original sound - CSU

A bajorok (és hesseniek) végül október 8-án járultak az urnák elé. Szavazataiknak – a sültkolbász fogyasztás sorsától eltekintve – azért is volt nagy tétje a tartományi és országos nyilvánosságban, mert a 2024-ben esedékes európai választásokig nem rendeznek már ehhez fogható megmérettetést Németországban. Így megfontolandó előrejelzést adnak arról, milyen erőviszonyok között zajlanak majd le a választások az Európai Unió legbefolyásosabb országában.

Az eredmények végül többé-kevésbé alátámasztották a felméréseket. A Markus Söder miniszterelnök vezetette Keresztényszociális Unió (CSU) ismét magasan az első helyen végzett,

noha valamivel kisebb volt a szavazatrészesedése, mint öt évvel ezelőtt. Míg Scholz pártja, a szociáldemokraták (SPD) és berlini koalíciós partnereik nagyon lemaradtak a megmérettetésben (bár a konzervatív, katolikus Bajorország sosem volt az ő terepük), az igazi küzdelem a második és harmadik helyért tombolt. Az est folyamán sokáig úgy tűnt, a populista-szélsőjobboldali AfD szerzi meg az ezüstöt, de végül is az országos szinten elhanyagolható erejű, Bajorországban azonban erős mozgalom, a Freihe Wähler (Szabad Választók) sorakozott fel a CSU mögé. A SPD-vel együtt visszaeső zöldek ugyanakkor elnyertek néhány müncheni választókerületet (a liberálisok be se jutottak). 


Forrás: die Zeit

A választások óta Söder már bejelentette, hogy kormányalakítási tárgyalások kezdődnek pártja, a CSU és régi-új koalíciós partnere, a Szabad Választók között. Ugyanakkor ez a tárgyalás sem lesz meg a maga feszültségei nélkül.

Szavazatrészesedésük emelkedésére hivatkozva a Szabad Választók a korábbi ciklushoz képest máris egy további minisztériumot követeltek, Söder és a CSU ezt ellenben elutasította. Sőt, ezen sajtótájékozattó alkalmával Söder még a Szabad Választók által vezetett oktatásügyi minisztérium munkáját is kritizálta.

Az országos nyilvánosságot ugyanakkor más kérdések foglalkoztatják, mint a bajor kormány összetétele. Az elsődleges vélemény az, hogy a bajorországi és hesseni választások legnagyobb vesztese a berlini szövetségi kormány, ugyanis ennek munkájáról mondtak elmarasztaló véleményt a választók. Természetesen ezt az összefüggést nem csak ellenzéki hangok ismétlik. Maga Christian Lindner, a „jelzőlámpa” koalíció sárga alkotóeleme, a Szabad Demokraták (FDP) vezetője és szövetségi pénzügyminiszter fogalmazott úgy, hogy a vasárnapi választások új „megbízást” adtak a kormánynak, hogy rátermettségét bebizonyítsa. Lindner szerint a következő hónapokban az Olaf Scholz vezette koalíció ezen kíván dolgozni.

A másik ügy, ami a választások kapcsán a nyilvánosságot foglalkoztatja, a szélsőjobboldali-populista Alternatíva Németországért (AfD) támogatottságának emelkedése. Természetesen ezt a folyamatot a különböző országos és tartományi közvéleménykutatások már előre jelezték, mi pedig ebben a cikkünkben írtunk részletesen az AfD erősödéséről és az európai választásokra szánt listavezetőjéről, aki mintha bebetonozta volna az AfD pozícióját a rendszerellenes jobboldalon. A vasárnapi választások nyomán Olaf Scholz Emmanuel Macronnal közös sajtótájékoztatóján a demokrácia megvédésére szólította fel az országot, a Die Zeit pedig részletes elemzést közölt a fiatal generációk élesedő jobboldali szimpátiáiról. 

Ugyanakkor érdemes megemlíteni, hogy az olyan gazdag, nyugati államokban, mint Hessen és Bajorország az AfD erősödése, noha megfigyelhető, mégsem olyan kiugró, mint a szegényebb tartományokban. Ráadásul Bajorország mindig katolikus, konzervatív tartományként volt ismert, ami kedvezőtlen a politikai szélsőségek számára. Mindennek ellenére a vasárnapi választások világosan megmutatták, hogy az AfD erősödésével számolni kell, különösen a közelgő európai választások előtt.

Szemlézte: Béndek Ábris

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon

Ossza meg másokkal is: