A volt cseh miniszterelnök, Andrej Babiš, jobboldali szövetségeseivel újra hatalomra készül. A populista milliárdos visszatérése átrendezheti a közép-európai politikai erőviszonyokat, és feszültséget kelthet Brüsszelben az uniós klíma- és migrációs politika, valamint Ukrajna támogatása körül.
A 71 éves Andrej Babiš, a korábbi miniszterelnök, az októberi választások után újra kormányalakításra készül, miután pártja, az ANO, koalíciós megállapodást írt alá két jobboldali formációval, a klímaváltozás-szkeptikus Motoristák pártjával és a radikális, EU- és NATO-szkeptikus Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) párttal.
A politikai szövetség célja, hogy megerősítse a nemzeti szuverenisták táborát az Európai Unión belül, és visszafogja Csehország részvételét az Ukrajnát támogató kezdeményezésekben.
Koaliční smlouva podepsána ✍️✅ pic.twitter.com/jo05euzUmg
— Andrej Babiš (@AndrejBabis) November 3, 2025
Babiš új kormánya egy centrista, Ukrajnát támogató és fiskálisan fegyelmezett kabinetet váltana. A politikus azzal kampányolt, hogy megszünteti a prágai kormány költségvetéséből Ukrajnának nyújtott támogatásokat, valamint véget vet a Csehország által koordinált, külföldi forrásból finanszírozott lőszersegély-programnak. Ehelyett az új koalíció “diplomáciai lépésekkel” szeretné elérni a háború lezárását, nem pedig katonai eszközökkel.
Ugyanakkor Babiš többször hangsúlyozta: Csehország nem hagyja el az EU-t és a NATO-t, de a tagságot “nem puszta formalitásként” kezeli. Az új kormány célja, hogy a döntéshozatalt visszaterelje a tagállami szintre, és fellépjen az Európai Bizottság “túlzott befolyása” ellen.
A koalíciós megállapodás legélesebb vitapontjai az uniós zöld átmenet körül várhatók. Babiš pártja elutasítja a belsőégésű motorok betiltását és az úgynevezett ETS2 rendszert, amely a háztartások és közlekedés szén-dioxid-kibocsátását szabályozná. A Green Deal-t a dokumentum “fenntarthatatlannak” nevezi, és a nemzeti érdekekkel összeegyeztethetetlennek tartja.
Ez a politikai irány egybevág a magyar kormány klímapolitikával szembeni kritikájával, valamint a V4-es partnerek azon törekvésével, hogy a nemzeti energiaszuverenitás megőrzése elsőbbséget élvezzen Brüsszel céljaival szemben.
Az ANO-koalíció gazdaságpolitikája a költségvetési fegyelem lazítását ígéri. Adócsökkentéseket, bérnövelést és energiaár-támogatásokat tervez. Bár a pártok vállalták, hogy a hiány nem haladja meg az EU által engedélyezett 3%-os GDP-arányt, a tervezett intézkedések költségei több milliárd euróra rúghatnak. A kormány a korona megtartását is alkotmányos szinten rögzítené, elutasítva az euró bevezetését.
Babiš ezen túl a médiát és civil szervezeteket is újraszabályozná: a közmédiát állami költségvetésből finanszírozná, az NGO-kat pedig kizárná az állami forrásokból, ha “politikai tevékenységet” folytatnak.
Babiš visszatérése újabb állomás az Európai Unióban teret nyerő, szuverenista és Brüsszel-ellenes erők megerősödésében. A cseh kormányváltás így nemcsak Prága, hanem a teljes közép-európai régió politikai egyensúlyát is befolyásolhatja, különösen az Ukrajnával kapcsolatos uniós álláspont és a klímapolitikai viták terén. Ha az ANO-koalíció tervei megvalósulnak, Csehország a következő években közelebb kerülhet a magyar és szlovák kormány által képviselt, nemzeti érdekeket előtérbe helyező külpolitikai irányhoz.
Szemlézte: Tóth Patrik János
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
