Blog

Csehország választott: Petr Pavel az új államfő

A kétkörös cseh elnökválasztás végül liberális győzelemmel zárult, amely nagymértékben befolyásolja Csehország háborúhoz, külpolitikához és a V4-ekhez való hozzáállást is az elkövetkezendőkben. Cikkünkben a beiktatásra kerülő elnök személyét és kitűzött céljait járja körül a nemzetközi sajtó…

A kétkörös cseh elnökválasztás végül liberális győzelemmel zárult, amely nagymértékben befolyásolja Csehország háborúhoz, külpolitikához és a V4-ekhez való hozzáállást is az elkövetkezendőkben. Cikkünkben a beiktatásra kerülő elnök személyét és kitűzött céljait járja körül a nemzetközi sajtó segítségével.


Petr Pavel egykori NATO-parancsnok nyerte a cseh választások második fordulóját 58,2%-kal, így ő váltja majd Miloš Zeman jelenleg még hatalmon lévő államfőt.

Ami életútját illeti, pályafutását a kommunista párt tagjaként kezdte meg az 1980-as évek Csehszlovákiájában és egészen az 1989-as bársonyos forradalomig párttag maradt.

Időközben katonai karrierje is felfelé ívelt, mely a 2014-ben, a NATO katonai bizottságának vezetői pozíciójában csúcsosodott ki. Négy évvel később azonban visszavonult és a közéleti pálya felé fordult.

Pavel – akinek hivatalos beiktatása március 9-én lesz – győzelmi beszédében kiemelte, a választásokon nemcsak ő, hanem olyan értékek, mint az „igazság, a méltóság, a tisztelet és a szerénység” is győzelmet arattak. Későbbi tweetjében pedig hangsúlyozta: „aggodalomra semmi ok, mindent kézben tartok!”

A választások eredményéről hasonlóan vélekedett Petr Fiala jelenlegi miniszterelnök is, aki üdvözölte a nyugalmazott tábornok győzelmét, az eredményt pedig „az emberi tisztességtudás, demokrácia és a nyugati értékek győzelmének” nevezte.

Ami a választások kimenetelének előzményeit illeti, az első körben Pavel közel sem olyan magabiztosan győzte le Babišt, mint most. Mivel az előbbi jelölt 35,4%-ot szerzett, az utóbbi pedig 34,9-et, nélkülözhetetlen volt a második forduló megtartása. A második körben aratott győzelemhez a megnövekedett fiatal szavazóbázis is nagyban hozzájárult, elsősorban Pavel liberális nézetei miatt – kampánya során nyíltan támogatta például az azonos neműek házasságát, ami nem engedélyezett az országban.

Pavel már kampánya során is keményen kiállt Ukrajna mellett, győzelme után pedig megerősítette a fegyverszállítmányok küldését, beleértve az F-16-os vadászgépeket is,

valamint ígéretet tett újabb tankok Ukrajnába juttatására vonatkozóan is, mellyel hozzájárulna az esetleges orosz tavaszi offenzíva elleni küzdelemhez. Sőt, elkötelezetten támogatta és támogatja is Ukrajna NATO-csatlakozását – mindezt úgy, hogy a cseh társadalom nagyon megosztott az országnak járó segélyeket és a NATO tagságot illetően. Beiktatása előtt Pavel várhatóan látogatást tesz több európai fővárosban is, hogy lobbizzon Ukrajna ügyében.

Mindezek fényében Volodimir Zelenszkij is gratulációját fejezte ki, valamint „szoros, személyes együttműködésről” biztosította a még be nem iktatott államfőt.

A fegyverszállítmányokat maga Babiš is élesen bírálta, hiszen Pavel hozzáállása egyrészről ellehetetleníti az orosz diplomáciai kapcsolatok jövőjét, másrészről pedig komoly veszélyeket is jelenthet az országnak: kampánya során érvelése középpontjában az állt, hogy

Pavel egykori NATO-kapcsolatai révén akár bele is rángathatja Csehországot a háborúba.

Eltekintve attól, hogy Pavel még hivatalosan nem államfő, már sikerült összetűzésbe kerülnie Kínával. A konfliktus forrása egy 15 perces telefonbeszélgetés volt Tsai Ing-wen tajvani elnökkel – a valódi ok viszont abban rejtőzik, hogy ezáltal de facto elismerte a sziget szuverenitását, megbontva így elődje, Miloš Zeman 10 évig tartó „Kína-barát” politikáját.

Ami a V4-eket illeti, közleményében kijelentette, lát lehetőséget a további fejlődésre, azonban aggodalmát fejezte ki a magyar kormánnyal kapcsolatban – természetesen a kormány nemzeti, konzervatív mivolta miatt.

Egyelőre nem tudni, hogyan alakul Pavel elnöki ciklusa, mennyire igazodik kitűzött céljaihoz és mit sikerül ténylegesen elérnie. Azt mindenféleképpen ki kell emelni, hogy a cseh elnöki poszt végrehajtó ereje igen csekély, egyedül a miniszterelnök és az alkotmánybírók személyére tehet javaslatot, valamint a központi bank élére jelölhet ki vezetőt, így a tényleges hatalom nem az ő kezében fog összpontosulni.

Szemlézte: Nyilas Sára

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon