Egyre kevesebben választják lakhelyül és munkahelyül Albiont, amióta a britek az EU-ból való távozás mellett döntöttek. Különösen igaz ez a közép- és kelet-európai régióra, ahonnan több mint harmadával csökkent a bevándorlók száma. A világ egyik legnagyobb álláskereső oldalán pedig egyre kisebb az érdeklődés az Egyesült Királyság-beli munkák iránt. A szigetország továbbra is a legnépszerűbb célpontnak számít Európában, ám ez az uniós kilépés után ez változhat.
Tavaly „csupán” 248 ezer fő volt az úgynevezett nettó bevándorlás az Egyesült Királyságba. Ez azt jelenti, hogy ennyivel többen telepedtek le az országban, mint ahányan elvándoroltak onnan. A negyedmilliós adat a 2015-ös szinthez képest 25%-os visszaesést, vagyis 84 ezerrel kevesebb embert jelent. A mérséklődés részben a kivándorlók számának jelentős emelkedésével magyarázható. A 2015-öshöz viszonyítva tavaly 40 ezerrel többen, azaz 339 ezren hagyták az Egyesült Királyságot.
A brit szigeteknek búcsút intők közül leginkább az uniós állampolgárok száma gyarapodott – 31 ezerrel.
Különösen jelentős változás figyelhető meg a 2004-ben az EU-hoz csatlakozó közép- és kelet-európai tagállamok bevándorlói – köztük a magyarok – esetében. Ezen országok állampolgárai közül majdnem 60%-kal nőtt (27 ezerről 43 ezer főre) az Egyesült Királyságot elhagyók száma, míg csaknem harmadával csökkent az érkezők száma. Ez azt jelenti, hogy a régióból csak 5 ezer volt a nettó bevándorlás a szigetországba – ez a szám 2004 óta nem volt ilyen alacsony.
A bevándorlók száma is visszaesett (631 ezerről 588 ezerre), de ez a Brit Nemzeti Statisztikai Hivatal szerint nem számít matematikai értelemben vett jelentős különbségnek. A nettó bevándorlás mérséklődésének trendje valószínűleg idén is kitart. Az Indeed nevű álláskereső oldal szerint most 18%-kal kevesebben keresnek Egyesült Királyság-beli munkákat az európaiak, mint egy évvel ezelőtt. Ezzel egy időben 11%-kal nőtt az érdeklődés az írországi álláshelyek iránt.
Az Indeed adatait elemző közgazdász, Mariono Mamertino úgy véli: a jelenség nyertesei az írek mellett a francia és a német vállalatok lehetnek. A szakember arra figyelmeztet, hogy az brit munkaerőpiac erősen támaszkodik az európai munkavállalókra, így ez komoly veszélyt jelenthet az Egyesült Királyság számára, főként ha tekintetbe vesszük a Brexit esetleges negatív hatásait. Mamertino szerint problémát okozhat, ha az EU-ból való kilépés után a brit gazdaság lelassul, vagy a londoni kormány jogi akadályokkal korlátozza az uniós állampolgárok munkavállalását.
A migráció szabályozása a brit politika kiemelt témája lett az utóbbi években. A 2010 óta kormányzó konzervatívok programjukban azt hirdették, százezerre csökkentik a nettó bevándorlást. Ezt eddig egyik évben sem sikerült teljesíteniük. Az ellenzéki munkáspárt félrevezetőnek tartja a célszámok kitűzését, ehelyett igazságos szabályokat és a bevándorlás ésszerű kezelését ígéri.
Az Egyesült Királyságban a jövő héten tartják az előrehozott parlamenti választásokat, és bármelyik párt is alakít kormányt, valószínűleg minden eddiginél nagyobb ráhatással lesz a migráció mértékére. A Brexit feltételeiről szóló tárgyalásokon ugyanis London helyezkedhet arra az álláspontra, hogy semmiképpen nem fogadja el a munkaerő szabad áramlásának elvét. Ez esetben a kilépés után nem vándorolhatnának be korlátlanul az uniós állampolgárok.
Szemlézte: Szalai Réka
