A nemzetközi tengerjogi egyezmény (UNCLOS) hágai választottbírósága 2016. július 12-ei ítéletében elmarasztalta Kínát a Dél-Kínai tengeren elkövetett nemzetközi jogsértések miatt. Ennek ellenére azóta nem történt jelentős elmozdulás a helyzet rendezése érdekében. Ennek lehet első lépése a július 2-án aláírt megállapodás.
Kína és Fülöp-szigetek közötti feszültség a Dél-Kínai tengert illetően legutóbb június 17-e miatt került a sajtóban címlapra. Ekkor egy kínai és egy fülöp-szigeteki hadihajó ütközött a Second Thomas-zátony közelében. Mindkét ország a másikat hibáztatta a történtekért. Az ilyenfajta esemény nem ritka a régióban.
De mi a konfliktus alapja?
Ennek gyökerei 1947-ig nyúlnak vissza, amikor a nacionalista kínai kormány bemutatott egy térképet, amelyen 11 szaggatott vonallal határolták körül a szerintük történelmileg Kínához tartozó területeket. Ebből a térképből alakult ki 1952-ben a ma is ismert „Nine-dash line”, miután a kommunista Kína megállapodott az akkor függetlenedő Észak-Vietnámmal, és lemondott a Tonkin-öböl két vonaláról Észak-Vietnam javára.
Érdekesség, hogy a kínai polgárháború után Tajvanra visszavonuló Kínai Köztársaság (Tajvan) a mai napig az eredeti „Eleven-dash line” térképet használja. Kína és Tajvan nemzetközi szinten is együttműködtek a Spratly-szigetek kérdésében.
China's aggressive expansion in #SouthChinaSea threatens over $3 trillion in annual trade passing through these waters and its extensive military buildup on SCS islands ensures illegal takeover of the territory. 1/3 @ngahpham pic.twitter.com/LFiZJE2YaF
— Nguyen Thi hong (@NguyenThih36) July 7, 2024
Nemzetközi jogi szempontból Kína területi követelései teljes mértékben alaptalanok, amit a hágai választottbíróság 2016-ban ki is mondott.
A Nemzetközi Tengerjogi Egyezmény (UNCLOS) értelmében minden partmenti országnak a partvonaltól számított 200 tengeri mérföldig (nagyjából 370 kilométer) kizárólagos gazdasági övezete van. Vagyis a Kína által magának követelt tengeri területek jócskán túlterjednek saját felségterületén és megsértik a többi ország kizárólagos gazdasági övezetét.
A hágai ítélet kimondta, hogy Kína követelései nem összeegyeztethetők a nemzetközi joggal, mivel azok más partmenti országok kizárólagos gazdasági övezetébe esnek. Az ítélet elutasította Kína történelmi jogokra alapozott érvelését. Ennek ellenére Kína nem ismeri el a választottbíróság döntését, és továbbra is fenntartja területi igényeit, ami jelentős feszültségeket és konfliktusokat okoz a régióban.
A Dél-Kínai tenger régiójának fontosságát Kína számára több tényező is magyarázza:
1. Gazdag halállomány: A térség kimondottan gazdag halakban, és a világ összes halászhajójának nagyjából fele itt található. A halászat nemcsak gazdaságilag fontos Kína számára, hanem az élelmiszer-ellátás szempontjából is létfontosságú.
2. Természeti erőforrások: A Dél-Kínai tenger alatt vélhetően jelentős kőolaj- és földgázkészletek találhatóak. Ezek az erőforrások nagyban hozzájárulhatnak Kína energiaellátásának biztosításához, és hosszú távon stratégiai előnyöket nyújtanak az ország számára.
3. Tengeri kereskedelem: A világ tengeri kereskedelmének nagyjából egyharmada ezen a régión halad át. Kína tengeri kereskedelmének közel kétharmada is itt érkezik az országba, így a térség ellenőrzése létfontosságú Kína gazdasági és kereskedelmi érdekei szempontjából is.
A Dél-kínai tengeren folytatott kereskedelem értéke (mrd USD, 2016)
4. Geopolitikai jelentőség: A régió nemcsak Kína, hanem más országok, például Japán számára is kulcsfontosságú. A Dél-Kínai tenger feletti ellenőrzés stratégiai előnyökkel jár a térségben, és befolyást biztosít a nemzetközi kereskedelem és a geopolitikai erőviszonyok alakulásában.
5. Nacionalizmus: Bár hivatalosan kommunista állam, ugyanakkor a nacionalizmus is fontos szerepet játszik abban, hogy miért tartja létfontosságúnak ezt a régiót Kína. A történelmi területi igények fenntartása és a nemzeti büszkeség erősítése érdekében Kína kitart követelései mellett.
Ezek a tényezők együttesen magyarázzák, hogy miért ilyen fontos a Dél-Kínai tenger Kína számára, és miért áll fenn továbbra is a konfliktus a térségben.
A Kína és a Fülöp-szigetek között július elején aláírt megállapodás fontos lépést jelenthet a két ország viszonyának normalizálódásában a Dél-Kínai tengeren.
Ez elsősorban a kommunikációs csatornák kiépítésére és javítására irányul, amely elősegítheti a konfliktusok kezelését és a feszültségek enyhítését a régióban.Bár önmagában nem oldja meg a régió összetett problémáit, szimbolikus jelentősége van. Az ilyen kezdeményezések hosszú távon hozzájárulhatnak a békés együttműködés kialakulásához és a viták rendezéséhez.
Azonban fontos megjegyezni, hogy a tényleges hatások és eredmények eléréséhez még hosszú út vezet, és a megállapodás sikere nagyban függ a további diplomáciai lépésektől és a politikai döntésektől.Ez tehát egy fontos első lépés lehet a hosszú távú megoldások felé, de a régió stabilitásának és békéjének biztosításához további erőfeszítésekre és kölcsönös kompromisszumokra lesz szükség.
Szemlézte: Fehér Szabolcs
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
