Greta Privitera riportjában a milánói Renato Lambranzit idézi, aki utoljára február végén látta édesanyját, amikor az idős nőt ellátó otthon bezárta kapuit a látogatók előtt a koronavírus-esetek növekvő számára való tekintettel.
Mivel nem engedték, hogy meglátogassa édesanyját, minden délután felhívta a Palazzo Don Gnocchi nevű idősotthont, hogy érdeklődjön édesanyja egészsége felől. Elmondása szerint a beszélgetésekre visszagondolva olyan érzése támadt, mintha az ápolók egy forgatókönyv szövegét olvasták volna fel: „Jól van az édesanyja, eszik rendesen, ne aggódjon”.
Nem sokkal ezután kapott egy hívást, amelyben anyja haláláról tájékoztatták. Az idősotthon alkalmazottainak beszámolója szerint az édesanyja súlyos légzési nehézségekkel kezdett küzdeni, mely csillapítására adtak neki oxigént, de nem élte túl az éjszakát.
„Azonnal megkérdeztem, miben halt meg” mondta Lambranzi.
A halál okát csak később, a temetkezési vállalkozónál derítették ki. A temetkezési vállalkozó az idősotthonba indított telefonhívásában megkérdezte, hogy COVID-19 eset volt-e, melyre „természetesen” volt a válasz.
Az idősotthonok „tökéletes helyszínek a vírus elburjánzásához”, mondta Filippo Anelli, az olasz Országos Orvosszövetség elnöke. Mivel ezeknek az idősotthonoknak a dolgozóit nem tesztelték le időben, ezért vírushordozókként megfertőzték a kollégáikat és az otthonok lakóit egyaránt, ráadásul az ismert pozitív eseteket nem izolálták megfelelő időben.
A London School of Economics kutatói által készített jelentés szerint Olaszország, Franciaország, Írország, Spanyolország és Belgium koronavírus áldozatainak 42-57%-a idősotthonokból került ki.
Olaszországban ezt a jelenséget „csöndes mészárlásnak” nevezik. Csak Milánóban legalább húsz család jelentette fel a Don Gnocchit, azt állítva, hogy az idősotthon nem kezelte megfelelően a világjárvány okozta helyzetet, nyilatkozta egy olasz ügyvéd a POLITICO-nak.
Egy másik, szintén jól ismert idősotthon, a Pio Albergo Trivulzio hasonló vádakkal néz szembe. Az olasz La Repubblica oknyomozó riportjaiból kiderül, hogy az ottlakók közül legalább 190-en haltak meg március eleje óta.
Nehéz meghatározni, hogy pontosan hányan haltak meg az időseket gondozó intézményekben Olaszországban, mivel az otthonok nem vezetnek a kórházakéhoz hasonló statisztikákat. Az olasz állami hatóságok által a közelmúltban végzett felmérés szerint a járvány kitörése óta az idősotthonokban élők 8,4%-a halt meg koronavírus fertőzés következtében.
Andrea Mastragostino, a Don Gnocchi idősotthon munkatársa szerint a járvány kitörése óta az otthon 600 lakója közül 140-en haltak meg. Mastragostino szerint az idősotthonban dolgozóknak nem biztosítottak megfelelő védőfelszerelést, valamint azt tanácsolták, hogy ne hordjanak maszkot, nehogy megijesszék az időseket.
Az intézmény vezetősége visszautasította a vádakat. A Politicóhoz eljuttatott közleményében az otthon azt írta, hogy mindvégig a WHO és az olasz hatóságok útmutatását követték, beleértve azt a javaslatot, hogy bánjanak takarékosan a maszkokkal. A közlemény szerint nem tartottak vissza információt az első megbetegedésekről, és a volt alkalmazottak által benyújtott panaszok komoly félreértések következményei voltak.
Annyi bizonyos, a probléma igen elterjedt Olaszországban. Az olasz csendőrség különleges részlege által február óta végzett ellenőrzések azt mutatták, hogy a vizsgált 600 idősotthonból több mint 100 nem tartotta be a törvényi előírásokat. 60 ápolót feljelentettek és több, mint 150-et megbüntettek összesen mintegy 72 ezer euróra a mulasztások miatt, írta a Politico. A vizsgálatok szerint az intézményekben nem volt megfelelő számú szakszemélyzet, s ezért a betegeket nem látták el megfelelően, ráadásul a karanténszabályokat sem érvényesítették megfelelően.
Szemlézte: Tóth-Bíró Zsófia
