A Dániában kirobbanó, de egészen a német kancelláriáig érő kémbotrányról értekezik Laurens Cerulus és Hans von der Burchard a Politico európai kiadásának hasábjain.
„Az NSA sikeres Európában.”
A szerzőpáros kiemeli, hogy az ügy alig két héttel Joe Biden amerikai elnök első európai látogatása előtt robbant ki, ami nem biztos, hogy véletlen. A botrány lényege dióhéjban, hogy a dán titkosszolgálatok segítettek az amerikai NSA-nek (National Security Agency - Nemzetbiztonsági Ügynökség) német, francia, norvég és svéd politikusok lehallgatásában.
A Politico szerint az ügyben érintett Angela Merkel mellett a német államelnök Frank-Walter Steinmeier és a volt pénzügyminiszter Peer Steinbrück is. Egyesek a botrányt a 2013-as Snowden-aktákhoz hasonlítják, amikor is az derült ki, hogy az Egyesült Államok szinte minden szövetségesét lehallgatja. Az akkor nyilvánosságra hozott dokumentumokból azonban az is kiderül, hogy az európai titkosszolgálatok is előszeretettel kémkednek a saját szövetségeseik után. A 2013-as anyagokból például jól dokumentálható, hogy az egyik brit hírszerző ügynökség, a GCHQ hackelte meg Belgium egyik legnagyobb távközlési cégét, a Belgacom-t.
A francia köztársasági elnök, Emmanuel Macron szerint elfogadhatatlan, hogy a szövetségesek egymás után kémkednek. A párizsi államfő szerint az euroatlanti kapcsolatoknak a kölcsönös bizalmon kellene nyugodniuk, s nem szabadna megengedni, hogy bármiféle gyanú alakuljon ki a felek között. Angela Merkel az üggyel kapcsolatban hasonlókat nyilatkozott, s üdvözölte Dánia gyors lépéseit az üggyel kapcsolatban. Koppenhága ugyanis a botrány kirobbanása után nyomozást rendelt el, s több titkosszolgálati vezetőt is felmentett. A dán védelmi miniszter szerint elfogadhatatlan a szövetségeseik megfigyelése és lehallgatása.
Az ügy pikantériája, hogy a skandináv ország jelenlegi EU-s biztosa, Margrethe Vestager korábban a koppenhágai belügyi tárcát vezette, így szinte elképzelhetetlen, hogy nem tudott a lehallgatásokról.
Az EU-s tisztviselő elmondása szerint azonban a minisztersége alatt ő személy szerint nem felügyelte a titkosszolgálati tevékenységeket. Az NSA nem meglepően nem kommentálta az ügyet.
A szerzőpáros kiemeli azt is, hogy a botrány éppen akkor látott napvilágot, amikor Washington és Brüsszel egy adatvédelmi intézkedéscsomagról tárgyal. A még nem nyilvános dokumentum a két kontinens közötti szabad adatforgalmat érintené. A tárgyalások alatt az EU mindvégig hangsúlyozta, hogy mennyire fontos az állampolgárok személyes adatainak védelme, így a megfigyelési botránynak nagy valószínűséggel komoly hatása lesz a születendő egyezményre. A lap szerint az ügy mindenképp téma lesz az elkövetkező G7-es csúcson, ahol így Joe Biden jópár kínos kérdésre számíthat saját szövetségesei részéről.
Szemlézte: Lukács Zoltán Marcell
