Az ENSZ közgyűlése 2022. március 2-án rendkívüli ülésen háromnegyedes többséggel ítélte el az Ukrajna elleni orosz agressziót, de a kevés tartózkodó ország között ott volt India is. Vajon mit jelenthet ez a Nyugat ázsiai befolyására nézve? Indiai szakértők válaszolnak a The Diplomat és a Foreign Policy hasábjain.
193 ország közül 141 igennel, 35 tartózkodással, 5 pedig nemmel szavazott az Oroszországot elítélő ENSZ közgyűlési határozatra. A 35 tartózkodó között Új-Delhi sajátos, semmitmondó nyilatkozattal indokolta távolmaradását, érvelésében főleg az indiai állampolgárok evakuációjának szükségességét hangsúlyozva.
India abstained on the vote today in the UN General Assembly emergency special session resolution on #Ukraine.
— PR/Amb T S Tirumurti (@ambtstirumurti) March 2, 2022
Our Statement on Explanation of Vote ⤵️ pic.twitter.com/5Y0KF1DGUu
India sajátos, független álláspontja persze nem meglepő. A szubkontinensnyi ország hagyományosan nem foglal markánsan állást a nagyhatalmi konfliktusokban, hogy megőrizhesse semleges képét. Az 1968-as csehszlovákiai, majd 1979-es afganisztáni szovjet és a 2003-as iraki amerikai invázió is legfeljebb egy halvány rosszallást váltott ki az indiai diplomáciából.
Az oroszokkal az 1970-es évek óta szoros az együttműködés is, különösen a hadiiparban.
Ami a Szu-57-es új generációs vadászgép projektjét illeti, az indiaiak kiszálltak belőle néhány éve, de számos más területen folyamatos a kooperáció. Ahogy korábban írtunk róla, a tálibok újabb afganisztáni hatalomátvétele miatt sok a feszültség Moszkva és Új-Delhi között, hiszen az oroszok alapvetően a megegyezésre törekednek Afganisztán új uraival, míg Indiának nagyon komoly ellenségei. A szubkontinensnek azonban itt is szüksége van az oroszokra a helyzet stabilizálása érdekében.
Lehet, hogy az új-delhi külügyminisztérium most elszámítja magát. Az már majdnem világos, hogy a számtalan nyugati szankció hatására
Oroszország Kína felé fog orientálódni, akár jószántából, akár kényszerből.
Különösen erős lesz ez az irány, ha az oroszok súlyos veszteségekkel, esetleg egy kudarcnak minősíthető eredménnyel szállnak ki a háborúból, teljesen elszigetelve, egy megadást követelő Nyugattal szemben. Kína és India vetélkedése állandónak tekinthető, és ebben az esetben az ukrán konfliktus végére India nem egy neki hálás, hanem egy, az ellenségének elkötelezett Moszkvát kaphat eredményül. Vajon van-e értelme a Nyugattal szembeszállnia ezért?
Új-Delhi egyelőre jól áll olyan szempontból, hogy a Kínára figyelő amerikai diplomácia nem fogja még tovább tolni Oroszország felé és – ahogy eddig is – „megbocsátja neki” mérsékelt hozzáállását. A legfontosabb Washington számára, hogy a szubkontinens Kínával szemben képezzen ellensúlyt. Ráadásul
ha Amerika és Európa a háború végén szeretne kiegyezésre törekedni Oroszországgal egy új európai biztonsági rendszer érdekében, akkor fontos, hogy legyenek nyitva hátsó kapuk
– például India.
Összességében tehát nem biztos, hogy India sokat nyer azzal, hogy Oroszországgal szemben mérsékelt a mostani krízisben. Sajátos helyzetének köszönhetően ugyanakkor egyelőre valószínűleg nem is veszít sokat. Új-Delhi semlegessége akár ki is fizetődhet és egyúttal modellt kínálhat a katonai tömbökhöz nem tartozó országoknak az egyre erősödő új hidegháborúban. A Nyugatnak fontos feladata, hogy ezt a helyzetet megfelelően kezelje, és ezzel akár a Kína-Oroszország szövetségbe is éket verjen közvetetten. Ha barátságos például Oroszország szövetségeseivel, Moszkvát kiegyezésre csábíthatja, míg Kínát elszigetelheti.
Kérdéses persze, hogy egy elszabadult hajóágyúként tomboló Moszkva mennyire alkalmas partner bármilyen egyezkedésre, manőverezésre. Ezt a mostani, a szomszédunkban tomboló konfliktus lefolyása mutathatja meg.
Kíváncsi vagy, hogyan eszkalálódott az orosz-ukrán konfliktus? A témával kapcsolatos összes cikkünket itt találod.
Szemlézte: Farkas Dániel
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon!
