Blog

Demográfiai összeomlás szélére sodródott Japán

A szigetország sebesen robog a demográfiai katasztrófa felé, amely majdnem egy visszafordíthatatlan folyamat. Egymást követő nyolcadik évben is drasztikusan csökkent a születések száma, amely összetett és egymással szorosan összefüggő tényezőkből áll, mint a növekvő várható élettartam - amely az…

A szigetország sebesen robog a demográfiai katasztrófa felé, amely majdnem egy visszafordíthatatlan folyamat. Egymást követő nyolcadik évben is drasztikusan csökkent a születések száma, amely összetett és egymással szorosan összefüggő tényezőkből áll, mint a növekvő várható élettartam - amely az egyik legmagasabb a világon -, vagy a szociális és gazdasági tényezők, amelyek szintén komoly hatással vannak a romló társadalmi egyensúlyra.

Az országnak csökken a termékenységi arányszáma, így évről-évre kevesebb gyermek születik és emellett növekszik az eltartottak aránya, illetve egyre magasabb a lakosság halálozásának száma, ezért gyorsan fogy a népesség.

Ez a probléma súlyosan károsítja Japán munkaerőpiaci helyzetét, gazdasági növekedését, szociális és nyugdíjrendszerét, az egészségügyét és egyéb területeket, amelyek nélkül nem tud stabil ország maradni.

Más nemzeteket is érint ez a probléma, például a keleti szomszédságukban lévő Kínát, Hong Kongot, Tajvant vagy Dél-Koreát, ám nem ilyen súlyosan, mint Japánt. Nemcsak Ázsiára jellemző ez a tendencia, hanem Európában is megfigyelhető, leginkább Olaszországban és Spanyolországban. Az Egyesült Államokban is romlanak a demográfiai mutatók, amelyet bevándorlást támogató politikával próbálnak ellensúlyozni. A japánok azonban más intézkedésekben látják a megoldás kulcsát, mint például a családoknak nyújtott pénzügyi és szociális támogatásokban, otthonteremtési juttatásokban, szülési és apasági szabadságban, vagy a rugalmas munkabeosztás lehetőségében. James Raymo, a Princeton Egyetem szociológia professzora szerint

a válság csak részben magyarázható a japánok viselkedési kultúrájával és a tradíciókhoz kötött szokásaikkal. Úgy véli, nagyobb hatása van a nehéz történelmi múltjuknak, és az annak a következményei miatt kialakult bonyolult összetételű korfának.

Joe Biden amerikai elnök viszont képes volt egyértelmű összefüggést levonni, miszerint Japán, Kína és Oroszország „idegengyűlölők” és ez az oka a gazdasági nehézségeiknek.

Azonban a probléma megértéséhez úgy gondolom, hogy fontos ismerni a teljes termékenységi arányszám jelentését. Ez azt mutatja meg, hogy a szülőképes korban lévő nők átlagosan hány gyermeket vállalnak egy országban.

Ahhoz, hogy egy népesség növekedni tudjon, ennek az arányszámnak legalább 2,1-nek kell lennie.
Miért 2,1? Azért, mert egy szülőpár helyettesítéséhez átlagosan két gyermek szükséges. Vagyis, ha az átlag 2 felett van, azt jelenti, hogy a népesség nem csak önmagát reprodukálja, hanem növekedni is képes. 2021-es adatok alapján az afrikai kontinensen nagyjából 4,2 körül van ez az érték, viszonyításképpen Japán termékenységi arányszáma 50 éve – az 1973-as olajválság recessziója óta - 2,1 alatt van.

Forrás: FRED

A korábban már említett James Raymo szociológus hipotetikusan felvetette azt, hogy ha innentől kezdve a japán házaspárok átlagosan három gyermeket is vállalnának, még akkor is évtizedeken át csökkenne a lakosság száma. Így a szakértők szerint Japánban már egy visszafordíthatatlan folyamatról beszélhetünk, beláthatatlan következményekkel.

A japán Nemzeti Népesség és Társadalmi Biztonság kutatóintézet (Institute of Population and Social Security Research (IPSS)) számításai alapján 2070-ig 30%-kal csökken a népesség és ekkorra a társadalom 40%-a 65 év feletti lesz.

Az egyik fő probléma az, hogy nem kötnek már annyi házasságot a japán párok. A nyugati kultúrától eltérően a csonka család és a házasságon kívül születő gyermekek száma sokkal alacsonyabb, ezért ebben az esetben a kevesebb házasságkötés kevesebb gyermek születését jelenti.

Szakértők szerint további nehézséget okoznak a magas megélhetési költségek, a stagnáló gazdaság és fizetések, illetve a zsúfolt városok sem segítenek a gyermekvállalásban. A nők számára tovább rontja a családalapítási kedvet az erősen patriarchális gondolkodás, amelyben a nőket leginkább gondozó szerepekben látják.

Mit hozhat Japán jövője? A népességi krízis hatásai evidensek: az ipar munkaerőhiányban szenved, a vidéki közösségek kihalófélben vannak, mint például Kawakami falu, ahol 25 éve nem született gyermek és a nagyvárosok is szívesebben látják a bevándorló munkásokat néhány országból. Népességük valószínűleg tovább csökken és a gazdaságukat megviseli ez a folyamat. Fontosnak tartom ugyanakkor, hogy a kormányzat ás fenntartsa a családalapítást támogató politikáját, mert enélkül a nemzet nehezen lesz képes kilépni ebből a spirálból.

Szemlézte: Tóth Zsombor

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon