Lassan egy éve tart már a vita Ron DeSantis, republikánus floridai kormányzó és a Walt Disney Co-között, mely harc még nagyobb jelentőségre tett szert most, hogy DeSantis hivatalosan is indul az elnökválasztáson.
I’m running for president to lead our Great American Comeback. pic.twitter.com/YmkWkLaVDg
— Ron DeSantis (@RonDeSantis) May 24, 2023
A viszályt az váltotta ki, hogy a kormányzó tavaly márciusban aláírt egy, a szülői jogokról szóló törvényt, amelyet a kritikusok gyakran "ne mondd, hogy meleg" törvényként emlegetnek. A jogszabály megtiltotta a szexuális irányultságról és nemi identitásról szóló tanórai oktatást és beszélgetést bizonyos általános iskolai évfolyamokon. A lépés igen eltérő reakciókat kapott mind a floridai lakosságot, mind a teljes Államokat nézve, hiszen míg a konzervatívok üdvözölték az új törvényt, az LMBTQ aktivisták és számos tanár elítélően nyilatkozott róla.
Ebbe a szembenállásba keveredett bele a Walt Disney stúdiója is. A dolgozók nyomására annak ellenére, hogy kezdetben a vállalat nem hozta nyilvánosságra álláspontját, arra hivatkozva, hogy a cégnek "hatékonyabb lenne a színfalak mögött dolgozni", a vezérigazgatója Bob Chapek kijelentette:
a cég kezdettől fogva ellenezte a lépést” és többször is olyan megjegyzést tett, amelyben bírálta a törvényjavaslatot.
Válaszul arra, hogy a Disney elítélte az oktatási törvényt, DeSantis és a Fox News műsorvezetői tavaly "Woke Disney" néven kezdték emlegetni a vállalatot, hiszen nem ez volt az első alkalom, hogy a céget azzal vádolták, hogy olyan álláspontot képvisel, amely a konzervatívok szerint túl messzire ment. Az elmúlt néhány évben a Disney több olyan változtatást hajtott végre vidámparkjaiban és streaming szolgáltatásaiban, amely bírálatokat váltott ki a politikai jobboldal részéről. Emellett a kormányzó egy támogatóinak küldött adománygyűjtő e-mailben azt nyilatkozta:
Ha a Disney harcot akar kirobbantani, akkor rossz embert választott."
Ezzel a kijelentéssel pedig kezdetét vette az az összetűzés a két fél között, amire most, az amerikai választásokhoz közeledve, ha lehet ilyet mondani, még nagyobb figyelem irányul.
Első lépésként 2022 áprilisában DeSantis felszólította a republikánus irányítás alatt álló törvényhozást, hogy szüntesse meg a Reedy Creek Improvement Districtet (RCID), amit az egy rendkívüli ülésszakon meg is tett.
Az RICD egy önkormányzati egység, amely a Walt Disney World felett elnököl, mivel a komplexum, habár két állam közé ékelődve működik, különleges, kvázi saját megyei önkormányzatként funkcionál. Ez a pozíció olyan különleges adóstátuszt biztosít számra, melynek értelmében szabadon építhet utakat és épületeket anélkül, hogy engedélyt kérne a megyétől, továbbá lehetővé teszi, hogy adót vessen ki a saját tűzoltó- és egészségügyi szolgáltatásaira, sőt, még az áram egy részét is maga termeli. E státusz révén a vállalat a szakértők szerint évente több millió dollárt takarított meg díjakon és adókon.
A 2023. június 1-én életbe lépő megszüntetés azonban azt vonta volna magával, hogy az Orange és Osceola megyei adófizetőkre hárult volna, hogy a Disney World olyan szolgáltatásait, mint a tűzvédelem, a rendőrség és az utak karbantartása fizessék, valamint a területet terhelő, kb. 1 milliárd dollárnyi kötvényadósság is a megyékre szállt volna.
A törvényhozás, hogy elkerülje a körzet megszüntetésének következményeit, idén februárban rendkívüli ülést tartott, amelyen úgy döntöttek, hogy a Disney megtarthatja a különleges és más kedvezményeket, azonban már nem nevezheti ki az adókörzet öttagú felügyelőbizottságának tagjait - ez a jogkör mostantól DeSantis kezében van.
Válaszul arra, hogy elvesztette az irányítást az igazgatótanács felett, a Disney, mielőtt DeSantis kinevezettjei átvették volna a hatalmat, 2023 februárjában keresztül vitt egy olyan fejlesztési megállapodást, amely évtizedekre korlátozná az új igazgatótanács hatalmát. A lépésre válaszul a DeSantis által kinevezett tanács ügyvédje úgy nyilatkozott, hogy a megállapodással kapcsolatos manőverek helytelenek és törvénytelenek" voltak, és hogy a vállalat nem tartotta be azt az állami törvényt, amely előírja, hogy minden intézkedés előtt értesítenie kell a nyilvánosságot, majd pedig április 16-án a testület megszavazta annak a két megállapodásnak a semmissé nyilvánítását, amely a Disney-nek hatalmas befolyást biztosított a komplexum bővítése felett.
Ezért a lépésért a Disney április 26-án bírósági pert indított DeSantis és a Walt Disney World önkormányzati jogkörét felügyelő öttagú testület ellen. A vállalat fenntartotta, hogy a megállapodásokkal kapcsolatos intézkedései törvényesek voltak, és azokat nyílt nyilvános fórumokon hagyták jóvá, valamint
hangoztatták, hogy "politikai véleményük kinyilváníttatása, miatt célzott kormányzati megtorló kampánynak" voltak kitéve.
Az új kerületi tanács ezután viszont keresetet nyújtott be az orlandói vállalat ellen, hogy megpróbálja visszaállítani a hatáskörét. A floridai törvényhozók azonban később olyan törvényt fogadtak el, amely felhatalmazta az új testületet arra, hogy érvénytelenítse a hatálytalanná tevő szerződést. Május 16-án a Disney kért egy Orange megyei bírót, hogy utasítsa el az ellenkeresetet.
Annak ellenére, hogy az ide-oda pingpong játék és a per kezdetben csak egy igen felkapott hírnek indult napjainkban már egyre nagyobb következményeket vonhat maga után.
Habár, a Disney, úgy nyilatkozott, hogy a perek ellenére milliárdokat tervez költeni Floridában és számos fejlesztésen és új attrakción dolgozik, mint például Epcot folyamatban lévő átalakítása, a Splash Mountain felújítása, valamint számos "kék ég" park terve, részvényein jól látszik, hogy komoly kihívásokkal is szembe kerülhet, ha nem változik a jelenlegi helyzet.
forrás: TrandingView
Az ügy DeSantis elnökválasztási kampányára is kihathat. A Reuters/Ipsos áprilisi közvélemény-kutatása szerint a megkérdezettek 73%-a - köztük a demokraták 82%-a és a republikánusok 63%-a - azt mondta, hogy kevésbé támogatna olyan jelöltet, aki olyan törvényeket fogad el, amelyek célja egy vállalat büntetése politikai vagy kulturális állásfoglalásai miatt. Ennek ellenére egyébként a felmérések szerint DeSantis jelenleg a második helyen áll a republikánus elnökjelöltségért folytatott küzdelemben Donald Trump mögött.
Szemlézte: Potsay Zille Csenge
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
