Nemrég Donald Trump amerikai elnök 12 latin-amerikai vezetőt fogadott Miamiban az „Amerika Pajzsa” csúcstalálkozón. Ez az új kezdeményezés elsősorban egy kartellellenes koalíció megalapítását célozza.
„Ahogyan koalíciót alkottunk az ISIS felszámolására, most koalícióra van szükségünk a kartellek felszámolásához” - mondta az amerikai elnök. Marco Rubio külügyminiszter megköszönte Trumpnak, hogy a nyugati féltekét prioritássá tette. „Más amerikai elnökök azt mondták, hogy a nyugati félteke prioritás lesz és sohasem tették meg. Az elnök pedig személyes prioritássá tette.” - mondta Rubio.
A csúcstalálkozó illeszkedik a Trump adminisztráció tágabb „Toborzás és Bővítés” stratégiájába, amelyet a 2025-ös Nemzeti Biztonsági Stratégia vázolt fel. Ezen a megfontolás alapján hasonló gondolkodású vezetőkkel keres partnerséget a kínai befolyás visszaszorítására, valamint az amerikai érdekek biztosítására a nyugati féltekén. Trump maga is egyértelművé tette a geopolitikai téteket: „Nem engedjük meg, hogy ellenséges külföldi befolyás megvesse a lábát ezen a féltékén, beleértve a Panama-csatornát is.”
Ez a Monroe-doktrína XXI. századi alkalmazása, azaz a más nagyhatalmak befolyásának kizárása az amerikai féltekéről.
Az erőteljes fellépés nem meglepő, ugyanis Washington korábbi, szinte teljes kereskedelmi dominanciája veszélyben van. Latin-Amerika egészét tekintve az USA még vezet, de csak azért, mert Mexikó és Közép Amerika erősen kötődik az Egyesült Államokhoz. Dél-Amerika legfontosabb partnere ebből a szempontból ugyanakkor már Kína.

Források: ENSZ, Americas Quarterly
Nem minden regionális vezető volt jelen, Claudia Sheinbaum mexikói elnök nem vett részt a találkozón. Trump némileg ellentétesen nyilatkozott róla. Egyrészt dicsérte: „Nagyon szeretem az elnököt. Nagyon jó ember.”. Másrészt fenntartotta a kritikáját a kartelleknek Mexikóra gyakorolt befolyásával kapcsolatban. „A kartellek irányítják Mexikót. Ez nem megengedhető.” - nyilatkozta Trump. Ez a kettős értékelés azt tükrözi, hogy a politikai ellentétek ellenére működőképes kapcsolatot tudott kiépíteni a két ország elnöke. Erre jó példa, hogy az amerikai hírszerzés és mexikói biztonsági egységek közös akcióban elkapták a Cártel de Jalisco Nueva kartell vezetőjét.
CAPTURED. Sebastian Marset’s reign of terror and chaos is over. Thanks to President @Rodrigo_PazP's leadership and rapidly strengthening U.S.-Bolivia law enforcement cooperation, notorious drug trafficker Marset will face justice. The Shield of the Americas is making our region… pic.twitter.com/fv9Nx5xoh6
— US Dept of State INL (@StateINL) March 13, 2026
Mint látható, a csúcstalálkozó már legalább egy jelentős eredményt hozott. Ugyanakkor egyes elemzők arra figyelmeztetnek, hogy a megközelítés rövidlátó. A történelem tanulságos példával szolgál: az 1990-es évek szoros amerikai-argentin kapcsolata később konfrontációba torkollott. A személyes vagy ideológiai azonosság alapján épített szövetségek törékenyek lehetnek.
A kép azonban nem feltétlenül baljós. Az Egyesült Államok bekapcsolódása a régió ügyeibe önmagában is üdvözlendő fejlemény az évekig tartó viszonylagos elhanyagolás után.
Továbbá az adminisztráció néhány határozott lépése valódi regionális támogatásra talált. Erre a legjobb példa Maduro elfogása volt. A koalíció ráadásul olyan valós és égető kérdéseket is napirendre tűz, mint a kartellerőszak, a migráció és a növekvő kínai gazdasági befolyás. Ezek olyan problémák, amelyeket sok latin-amerikai kormány ideológiai hovatartozástól függetlenül aggasztónak tart. A kérdés az, hogy képes Washington ezekre a lehetőségekre építeni anélkül, hogy túljátszaná a lapjait.
Szemlézte: Tóth Gergely
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon