Az amnesztia kérdése komolyabban még 2023. nyarán került elő, amikor a szocialista hatalom megtartása forgott kockán, ebből kifolyólag pedig felerősödött a kisebb regionális pártok, illetve a függetlenségért síkra szálló katalán csoportosulások hangja. Azóta az újabb szocialista kormány megalakult, de a kegyelem kérdésében nem született döntés, és még továbbra is kérdéses marad annak kimenetele.
Ahogy arról már a korábbiakban is beszámoltunk (bővebben itt, itt és itt), a 2023-as spanyol parlamenti választások kimenetelét szinte teljes mértékben a még 2017-es katalán függetlenségi mozgalomban aktív szerepet vállaló politikusok kegyelme határozta meg, lévén, hogy az abszolút többség hiányában felértékelődött szereppel bíró kisebb regionális és szeparatista pártok kifejezetten ehhez kötötték a támogatói szavazatok garantálását.
A választásokat Pedro Sánchez nyerte, aki egyébként már újraválasztása előtt kiállt az amnesztia mellett a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) nagygyűlésén, 2023. október 30-án pedig Carles Puigdemont, az ügy leginkább érintett politikusa a PSOE-val, valamint Jordi Turullal, a katalán Junts párt főtitkárával (aki egyébként szintén nagymértékben érintett volt a 2017-es népszavazásban) tárgyalt Brüsszelben, az Európai Parlamentben a feltételekről. A legszembetűnőbb azonban Iratxe García Pérez baszk politikus jelenléte volt, aki a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége képviselőcsoportjának az elnöke, és aki 2019-ben az egyik leghevesebben ellenezte, hogy Pugidemont EP-képviselő lehessen.
2023. november 13-án az amnesztia kérdése és a lehetséges törvényjavaslat már a spanyol képviselőház előtt volt, a szövegét időközben többször is módosítani kellett. Először 2024 januárjában, amikor az Igazságügyi Bizottság egy változtatást nyújtott be a terrorcselekményekkel és óvintézkedésekkel kapcsolatosan, azonban mivel a Junts a módosítás ellen szavazott (noha azt eredetileg támogatta), így a javaslat visszakerült a Bizottság elé. Március 7-én újabb négy módosító nyert támogatást, ezáltal pedig a plénum elé került a tervezet, amely azt el is fogadta egy héttel később, március 14-én.
Ovación a la corrupción.
— Cayetana Álvarez de Toledo (@cayetanaAT) March 14, 2024
Aprobación de la Ley de Amnistía en el Congreso, 14 de marzo de 2024. pic.twitter.com/6OXe4L6C9u
Az új törvény értelmében – amely már a módosított szöveggel először a Szenátus elé kerül, majd várhatóan május végén lép életbe – Carles Puigdemont visszatérhet Spanyolországba, és kegyelemben részesülnek azok a hűtlen kezeléssel és csalással vádolt politikusok is, akik – a törvény szövege alapján – „nem saját maguk gazdagodása értelmében léptek fel.”
Korábban a kegyelem csupán a 2012. január elsejétől kezdődő időszakra vonatkozott, azonban ezt kiterjesztették 2011. november elsejére.
Érdemes megjegyezni, hogy az amnesztiatörvény a hivatalos kommunikáció szerint elsősorban a konfliktusok lezárását, illetve a „továbblépést” hivatott segíteni, azonban Katalóniában egy nemrég meghozott döntés alapján május 12-én előrehozott választásokat tartanak, így lezárási pont helyett gyakorlatilag az amnesztia ügye robbantotta be a választási kampányt.
Az üggyel kapcsolatban megszólalt az érintett Puigdemont is, aki szerint
a kegyelem garantálása nem a konfliktus lezárását, hanem a dialógus előremozdításához „szükséges, de nem elégséges” előfeltételét jelenti.
A törvény értelmében a Generalitat egykori elnöke már júliusban visszatérhetne Spanyolországba, sőt, akár még a Junts párt jelöltje is lehet a május 12-i katalán választásokon.
A törvény elfogadása után még sokáig kérdéses maradhat a kegyelmi ügy végkifejlete, elsősorban a Szenátus miatt, amely ténylegesen dönt a politikus és az érintettek sorsáról. A spanyol felsőházban egyébként néppárti többség van, így sokáig fennállt annak a lehetősége, hogy a delegált tagok meghosszabbítanák az ügyintézési időszakot akár két hónappal is, ami teljes mértékben egybeesett volna a katalán választásokkal. Sokáig nem született döntés maga Puigdemont sorsáról sem: szóltak arról is latolgatások, hogy a spanyol Legfelsőbb Bíróság folytatná az ügy vizsgálatát. Sőt, fennállt annak is az esélye, hogy a kegyelem uniós szintre jut, amennyiben a spanyol bíróságok az Európai Unió Bíróságához fordulnak.
Április közepén a Szenátus elfogadta a spanyol Néppárt javaslatát, amely arra kéri a spanyol parlamentet, hogy állítsa meg a folyamatot. Az ügyet azonban tovább bonyolítja az, hogy a 265 tagú felsőházból 148-an igennel (akik döntésüket azzal igazolták, hogy a kegyelem szembe megy a spanyol alkotmánnyal) és 112-en nemmel szavaztak (akik viszont úgy gondolják, hogy a kérdésnek nincs semmilyen nyilvánvaló hatása az alkotmányra), így az alsóháznak joga, illetve egy teljes hónapja van arra, hogy állást foglaljon az ügyben. Ahhoz pedig, hogy a Szenátus ne vigye a kérdést az Alkotmánybíróság elé, illetve ne kérje az amnesztia leállítását, a képviselőháznak változtatnia kell hozzáállásán. Ha viszont tényleg erre kerülne a sor, végül az Alkotmánybíróság döntheti el, hogy a Parlament vagy a Szenátus véghez vihetik-e vagy sem a kegyelmi ügyet.
A fentiekből is jól látható, hogy a régóta húzódó ügy mára már a spanyol politika egyik kulcskérdésévé vált. Eltekintve attól, hogy nem tudni, hogyan alakul az érintettek sorsa, mindenféleképpen érdemes lesz figyelni az alig egy hónap múlva tartandó katalán választásokat, illetve azok kimenetelét.
Szemlézte: Nyilas Sára
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon