Az orosz-ukrán konfliktus kirobbanása óta folyamatosan fokozódik a diplomáciai szakadék Oroszország és a nyugati hatalmak között, ezzel együtt a világ politikai térképe kezd kétféle színezetűvé válni.
Kialakult egy jól láthatóan ukránbarát nyugati blokk és kezdjük azt látni, hogy bizonyos országok ugyan semlegesnek mondják magukat, de cselekedeteikkel inkább a saját érdeküket helyezik előtérbe, vagyis valamelyest oroszbarát politikát folytatnak. Ezen országok közül jelentős például Kína vagy Irán, amint azt szinte minden sajtóorgánumban hallhattuk, olvashattuk. Azonban vannak kisebb, ugyanakkor kiemelkedő szerepet betöltő országok, melyek álláspontja kevesebbet szerepel a médiában. Ilyenek a többi között az olajnagyhatalomnak számító közel-keleti országok, a közép-ázsiai országok vagy más kisebb afrikai és dél-amerikai országok.
Az 193 tagállamot tömörítő ENSZ a világ egyik legkiterjedtebb politikai szövetsége, mely a háború kezdete óta többször fogadott el Oroszországot elítélő nyilatkozatot. Fontos azt megjegyezni, hogy ezen állásfoglalások nem kötelező érvényűek, de erősen jelzésértékűek. Az Euronews is megírta idén februárban, hogy az ENSZ a háború megindításának első évfordulóján is hozott egy határozatot, melyben elítéli az Ukrajna elleni orosz agressziós háborút, és követeli a harcok befejezését.
Elsöprő többséggel a 193 tagállamból 141 állam szavazott az elítélő határozat mellett, azonban érdemes kiemelni, mely országok tartózkodtak vagy voksoltak nemmel.
Az elítélő nyilatkozat ellen szavazó országok listája – a teljesség igénye nélkül - az alábbi: Oroszország, Belarusz, Szíria, Nicaragua, Eritrea, Mali és Észak-Korea.
Az ENSZ hivatalos Twitter oldalára ki is tette a szavazás végeredményét melyen látszik, hogy Kína és Irán tartózkodott.
The UN General Assembly adopted a resolution that demands #Russia leave #Ukraine.
— UN News (@UN_News_Centre) February 23, 2023
In favour: 141
Against: 7
Abstentions: 32 pic.twitter.com/WnEoRp94kx
A német Spiegel azt is megjegyezte cikkében, hogy fontos Brazília álláspontja, hiszen több kisebb afrikai és dél-amerikai ország számára támpont. Emellett azt is kiemelte, hogy Törökország, az Egyesült Arab Emirátusok, Szaúd-Arábia és a Dél-Afrikai Köztársaság is az elítélő határozat mellett foglalt állást.
Amint a cikk elején említettem
Oroszország a háború kitörése óta nagyon élesen szemben áll nyugati ellenfeleivel és ezzel együtt fokozott figyelmet fordít arra, hogy megtalálja saját szövetségeseit és azokat, akikkel megfelelő politikai és gazdasági kapcsolatokat tud ápolni. Ezen kapcsolatok rendkívül fontosak a nyugattal folytatott harc tükrében.
https://public.flourish.studio/story/1971369/
Ahogyan arról blogunk is beszámolt, július első napjaiban csúcstalálkozót tartott a Sanghaji Együttműködési Szervezetet (SCO), melyről korábban alig-alig lehetett hallani, azonban már a tavalyi szamarkandi találkozó is felkeltette a világ érdeklődését, mivel a háborúról nem esett szó az ezt lezáró nyilatkozatban. Az idei ülés megnyitóbeszédében az online esemény házigazdája, India miniszterelnöke Narendra Modi azt mondta, hogy a
Sanghaji Együttműködési Szervezet már nem is kiterjedt szomszédság, inkább egy nagy család."
Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy ennek a szervezetnek olyan ázsiai országok a tagjai, amelyek folyamatosan lazítanak az Amerikához fűződő viszonyukon és egyre szorosabb együttműködést igyekeznek kialakítani egymással. A szervezetnek jelenlegi állandó tagjai: Kína, Oroszország, India, Irán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Pakisztán, Tádzsikisztán és Üzbegisztán. Megfigyelői státuszban partnerük Belarusz, Afganisztán és Mongólia. Emellett sok egyéb ázsiai ország a párbeszédben résztvevő országok között van, mint például az Egyesült Arab Emirátusok vagy Törökország. Ezt a stratégiai partneri tömörülést már a nyugat sem hagyhatja figyelmen kívül, hiszen az ebben résztvevő országok a világ lakosságának 40 százalékát jelentik, gazdasági potenciálban pedig a globális GDP 25 százalékát adják.
Szemlézte: Béres Nikolett
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
