A kötvénybefektetők árgus szemekkel figyelték a csütörtöki sorsdöntő helyhatósági választások eredményeit, miközben a közel-keleti háború újabb inflációs nyomást gyakorol a kormányra.
Nagy-Britannia gazdasági küzdelmei még a globális energiaválság kontextusában is kiemelkednek. A kormány hitelfelvételi költségei három évtizedes csúcsra emelkedtek, gyorsabban, mint a többi európai vagy az amerikai kötvénypiacokon.
Miközben a brit választók az urnákhoz járultak, az emelkedő kötvényhozamok baljós jelet küldenek a kormánynak, amely súlyos választási vereségre számít. A befektetők az ország politikai és gazdasági kilátásainak törékenysége miatt aggódnak a magas adósságszint és a gyorsuló infláció közepette.
🔊 With UK 10-year debt yielding 5%, near its highest in over a decade, Prime Minister Keir Starmer risks heavy local poll losses. He could then leave, or steer left. In this Viewsroom podcast, @Breakingviews columnists discuss the impact on budget policy and markets… pic.twitter.com/wUKKEUmx43
— Reuters (@Reuters) May 7, 2026
Ezen a héten a 30 éves államkötvények (úgynevezett gilts) hozama 5,7 százalék fölé emelkedett, ami 1998 óta a legmagasabb szint.
Az irányadó 10 éves kötvényhozam megközelítette az 5 százalékot, idén eddig majdnem fél százalékpontot emelkedve. Összehasonlításképpen: a 10 éves amerikai állampapírok hozama kevesebb mint 0,2 százalékponttal nőtt, a brit mozgás pedig háromszor akkora, mint a német államkötvényeké.
A harmincéves papírok hozamának megugrása nem csupán egy száraz statisztikai adat, hanem a brit gazdaságra nehezedő súlyos teher. Miközben a befektetők egyre magasabb „biztosítási díjat” követelnek azért, hogy harminc évre kölcsönadjanak a brit államnak, a Westminster egyre szűkebb mozgástérrel küzd. Ez közvetlen fenyegetést jelent a közszolgáltatásokra: minden egyes százalékpontnyi emelkedés a hozamokban milliárdokat szippant el a közszférára szánt kiadásokból. Miközben növekszik az államadósság kamatjának a szerepe az államháztartásban, nehéz döntéseket kell meghoznia a már így is népszerűtlen brit kormánypártnak.
Bármilyen további megszorítás nagy politikai költséggel járhat, mivel a fontos és népszerű jóléti közszolgáltatások keretéből kell visszavenni.
Forrás: Office for Budget Responsibility
A kamatok emelkedése ráadásul a reálgazdaság számára is baljós ösztönző erőt jelent. Miért kockáztatna egy vállalkozó egy új üzem építésével, ha az állam szinte kockázatmentesen kínál számára magasabb hozamot? Az eredmény az, hogy az ország termelő szektorai helyett a nem termelő szektorok növekednek.
„Ez egy tökéletes vihar az Egyesült Királyság számára” – mondta Katharine Neiss, a PGIM Fixed Income európai vezető közgazdásza. Három egymást erősítő tényezőt emelt ki: Nagy-Britannia költségvetési és gazdasági pályáját, a külső sokkokkal szembeni sebezhetőségét az importált olaj- és gázfüggőség miatt, valamint a folyamatos politikai bizonytalanságot.
Az iráni háború az energiaárak emelésével is fokozza a válságot. Az infláció márciusban 3,3 százalékra ugrott, és idén további gyorsulás várható. Eközben a befektetők több kamatemelésre fogadnak az év hátralévő részében. A jelzáloghitel-kamatok és egyéb hitelköltségek emelkedtek. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 1,3 százalékról 0,8 százalékra vágta vissza Nagy-Britannia idei növekedési előrejelzését.
Most fennáll a „negatív spirál” veszélye – mondta Neiss –, ahol a magasabb infláció magasabb kamatokat követel, ami szűkebb költségvetési mozgásteret jelent.”
Hozzátette: ez nehezebb politikai döntésekhez vezet az adózás és a kiadások terén, ami „a jelenlegi vezetést még sebezhetőbbé teszi”.
Egyes közgazdászok, köztük Neiss is, úgy vélik, hogy a befektetők túlzásba esnek az idei kamatemelési várakozásokkal. Érvelésük szerint a munkaerőpiac lehűlt, kevesebb a lehetőség a béremelésekre és az agresszív áremelésekre, ami minimalizálja egy pusztító inflációs ugrás esélyét. Emellett az energiasokk súlyosan visszavetheti a keresletet, ami önmagában is csökkenti az árnyomást. Andrew Bailey, a Bank of England elnöke a múlt héten szintén úgy nyilatkozott, hogy ezek a gazdasági körülmények óvatosságra inthetik a munkavállalókat és a vállalatokat.
A kormány számára a magasabb hitelköltségek fenntartják a nyomást, miközben a befektetők a helyhatósági választások eredményeit lesik. A fogadási piacokon és máshol is magasak az elvárások azzal kapcsolatban, hogy Starmer nem tölti ki az évet miniszterelnökként. Ha a Munkáspárt baloldaláról érkező politikus váltaná fel, a befektetők tartanak tőle, hogy a kormány „megnyitja a pénzcsapokat”, és tovább rontja Nagy-Britannia adósságpályáját.
Ez alááshatná a jövőbeli kamatcsökkentések vagy a gazdasági növekedés helyreállításának lehetőségét – írta elemzésében Andrew Wishart, a Berenberg közgazdásza. „Azonban a kötvénypiacok és a választási szempontok bármelyik miniszterelnököt fegyelmezni fogják.”
Szemlézte: Tóth Gergely
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
