Blog

Egyre aggasztóbb az adatközpontok energiaigénye

A mesterséges intelligencia (AI) a modern technológiai fejlődés egyik központi eleme, amely alapjaiban formálja át az ipari folyamatokat, az üzleti világot és mindennapi életünket. Az AI-alapú rendszereket futtató adatközpontoknak kiemelkedően magas az energiafogyasztása, ez pedig egyre növekvő…

A mesterséges intelligencia (AI) a modern technológiai fejlődés egyik központi eleme, amely alapjaiban formálja át az ipari folyamatokat, az üzleti világot és mindennapi életünket. Az AI-alapú rendszereket futtató adatközpontoknak kiemelkedően magas az energiafogyasztása, ez pedig egyre növekvő aggodalmat vált ki a környezetvédők, kutatók és technológiai cégek körében. Az energiafogyasztás nemcsak gazdasági, hanem környezeti szempontból is kulcsfontosságú kérdés, különösen az éghajlatváltozás elleni globális harc kontextusában.

Miközben a technológiai ipar az AI segítségével hatékonyságot növel, emberi hibákat csökkent, munkabiztonságot javít, és fölösleges pazarlást minimalizál, egy nagy kihívás is felmerül. A mesterséges intelligencia terjedésével nő az adatközpontok iránti kereslet, amelyek egyre több energiát igényelnek és nagyobb teljesítményre van szükségük a generatív AI által lehetővé tett emberihez hasonló válaszok táplálásához vagy más komplex feladatok ellátásához. Ez a növekvő áramigény gyorsan meghaladhatja azt, amit a mai energiaipar nyújtani tud.

A megoldás egyszerűnek tűnhet: több energiát kell termelni, de a kérdés ettől árnyaltabb. A vállalatok egyre több pénzt fordítanak a tiszta energiaforrások kiépítésére, mint például nap, szél- és vízenergia. Ugyanakkor

a megújuló energiák jelenlegi technológiai korlátai nem képesek lépést tartani a szerverek energiaigényével, illetve nehézséget jelent az iparág számára a kapacitások növelése, mert a megújuló energiaforrások pontos termelőképessége kiszámíthatatlan,

hiszen a hatásfokuk nagyban függ az időjárás viszontagságaitól. Például előfordulhat, hogy az adatközpontok csúcsüzemideje nem esik egybe azzal, amikor a nap és a szél optimális mennyiségben áll rendelkezésre. Az energiabiztonság nélkülözhetetlen egy ilyen létesítményben, mivel a számítógépek megszakítás nélküli energiaáramlást igényelnek.

Az adatközpontok létfontosságú részei a mai technológiai infrastruktúrának. A fogyasztók többsége nincs tisztában azzal, hogy az online információk tárolása és elérése hogyan lehetséges a szervertermeken keresztül. Ezek felhőinfrastruktúraként működnek a csatlakoztatott eszközök mögött, amelyek adatokat generálnak, feldolgozzák és tárolják az információkat, így valós idejű kommunikációt tesznek lehetővé, és a felhőalapú alkalmazásokat,- mint a ChatGPT - működtetik, amelyek révén szempillantás alatt hozzáférhetünk okoseszközeinkről a szükséges információkhoz.

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint az adatközpontok és az adatátviteli hálózatok a globális villamosenergia-felhasználás 1-1,5%-áért, és ezzel párhuzamosan az energiával kapcsolatos üvegházhatású gázkibocsátás 1%-áért felelősek.

Az elmúlt évben a mesterséges intelligencia robbanásszerű elterjedése további keresletet eredményezett az adatközpont-iparban az energia iránt. Az előrejelzések szerint az adatközpontok villamosenergia-felhasználása 2026-ra megduplázódik és az IEA szerinti a legrosszabb forgatókönyv alapján több, mint 1000 terawattórát fogyaszthatnak. Ez a szám Japán villamosenergia-fogyasztásának felelne meg. 

Napjainkban az adatközpontok a legnagyobb villamosenergia-felhasználók közé tartoznak egy adott területen. Az iparági szakértők szerint hamarosan előfordulhat, hogy több energiát használnak fel, mint néhány város vagy akár egyes amerikai államok. A CNBC-nek nyilatkozó Jon Lin, aki az Equinix adatközpont-szolgáltatásokért felelős vezérigazgatója kijelentette, hogy bár a fejlesztők előnyben részesítik a szén-dioxid-mentes megújuló energiát,

a nap- és szélenergia önmagában már most sem elegendő a jelenlegi igény kielégítésére. Ezeknek a komplexumoknak a kizárólagos helyi megújuló energiaforrásokból történő működtetése őszintén szólva nem opció.

További problémát jelent a zöldülés útján az, hogy a mai elektromos hálózatok nem mindig képesek kezelni a megújuló energiaforrásokat, hiszen a hagyományos energiaforrásokra, például szénre, földgázra és atomenergiára épültek. Az elektromos hálózatiparnak csak az Európai Unióban euró milliókra lesz szüksége ahhoz, hogy kezelni tudja az adatközpontok növekvő igényeit.

Jesse Jenkins, a Princeton Egyetem professzora is megerősítette ezt, szerinte az elektromos hálózat az egyik első hely, ahol több megújuló technológiát kell beépíteni a fejlődés érdekében. Véleménye szerint a 21. századi hálózatnak folyamatosan növekvő villamosenergia-igényt kell kielégítenie az elektromos járművek, a hőszivattyúk, az ipari villamosítás és a hidrogén-elektrolízis működtetéséhez, így kulcsfontosságú ezeknek a rendszereknek a kiterjesztése a legjobb szél- és napenergia-források hasznosítása érdekében. 

A növekvő energiaigény fedezésére a Google az atomenergiát látja a legmegfelelőbbnek, ezért több SMR (kisméretű moduláris nukleáris reaktor) telepítésére kötött megállapodást a Kairos Powerrel, ezzel az első tech vállalat lett, amely nukleáris erőműveket rendel adatközpontjainak energiaellátására.

Az Amazon felhőszolgáltatással foglalkozó leányvállalata, az Amazon Web Services több mint 500 millió dollárt fektetett nukleáris fejlesztésekbe, de ezt az utat követi a Microsoft vezetősége is, hiszen a cég növekvő energiaszükségletének fedezése érdekében újra üzembe helyezték a Three Mile Island pennsylvaniai atomerőmű 1-es blokkját. A Constellation Energy-vel kötött megállapodás alapján az erőmű 20 éven keresztül biztosítja az energiaellátást az adatközpontoknak.

A törekvésekből egyértelműen és látszik, hogy a megújuló technológiákba, a jobb energiahatékonyságba és a hibrid megoldásokba történő folyamatos beruházás kielégítheti az adatközpontok növekvő energiaigényét, miközben egy fenntarthatóbb jövő felé haladhatunk. A kulcs a meglévő elektromos hálózati infrastruktúra korszerűsítése, a megújuló technológiák alkalmazása és a reális kibocsátási célok meghatározása lehet.

Szemlézte: Tóth Zsombor

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon