2023. október 26-27-én sor került az Európai Tanács újabb csúcstalálkozójára. A téma adott volt: az Izrael-Hamász háború és az elmúlt időben kissé háttérbe szorult, ám még mindig égető fontosságú orosz-ukrán konfliktus támogatása. Az őszi csúcs célja az volt, hogy bebizonyítsa, az EU egyszerre két konfliktus kezelésében is helyt tud állni, ehhez azonban szükség van az uniós költségvetés felülvizsgálatára.
A kitűzött cél már a csúcstalálkozó orosz-ukrán konfliktus kapcsán való tárgyalásánál megbukni látszott. A tagállamok Ukrajna-politikával kapcsolatos nézeteltérései miatt az EU többéves költségvetési keretének módosítása egyelőre nem valósulhatott meg. Ezen lépés azonban egyre égetőbb, a szűk keret ugyanis már így is rendlívül nehézkessé tette az EU fellépését egy-egy helyzetben.
A csúcstalálkozó hatékony és gyors döntéshozatalnak több tényező is útját állta. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nem vett részt személyesen, csupán videóhívásban volt jelen. Orbán Viktor, magyar miniszterelnök és az újonnan megválasztott szlovák kormányfő, Robert Fico megkérdőjelezte Ukrajna további, 50 milliárd eurós költségvetési támogatásának finanszírozását. Mindketten elutasították azt a javaslatot, hogy további 20 milliárd eurós alap álljon készen az Ukrajnának szánt fegyverek szállítására. A javaslatot egyébként az úgynevezett fukar országok sem támogatják, élükön Hollandiával. Ahogyan Németország is más véleményen van.
Berlin szerint az Ukrajnára és a migrációra szánt forrásokat a költségvetés átcsoportosításával, nem pedig a tagállami befizetések növelésével kell előteremteni.
A Scholz-kormány nem akar a tagállamoktól származó további forrásokat felhasználni. Ennek oka első sorban az, hogy az Európai Bizottság 2027-ig összesen 65 milliárd euró többletkiadást követel, melynek mintegy 25 százalékát Németországnak - mint az EU legnagyobb nettó befizetőjének - kellene átvállalnia.
Forrás: Statista
Olaf Scholz német kancellár a csúcstalálkozót követően újságíróknak nyilatkozva arra figyelmeztetett, hogy az EU többéves költségvetésének felülvizsgálatáról szóló megbeszélések - amelyeket az év végéig kellene lezárni - nem haladtak eléggé előre.
Megoszlik a tagállamok vélekedése az Izrael és a Hamasz közötti háború kapcsán is. Az orosz agresszió generálta háborús helyzettel egyetemben az ezen kérdésről folytatott diskurzus sem ment zökkenőmentesebben. A Hamasz október 7-i terrortámadásai óta Izrael légicsapásokat hajt végre, így a lakosságot felszólították, hogy hagyja el a mindössze 30 kilométer hosszú övezet északi részét, ez azonban a többi között Egyiptom ellenállása miatt nem valósult meg, valamint így a humanitárius segély sem tud bejutni az övezetbe. (Erről bővebben itt írtunk.)
Az EU igyekszik segítséget nyújtani ebben a helyzetben is, azonban a tagállamok véleménye itt sem tükrözött összhangot.
Emmanuel Macron francia elnök szerint a helyzetet tekintve humanitárius tűzszünetre van szükség, így bejelentette egy "humanitárius szövetség" létrehozását Görögországgal és Ciprussal, hogy segélyt nyújtsanak a gázai lakosságnak. Céljuk egy "tengeri humanitárius folyosón" keresztül gyógyszerellátást küldeni a Gázai-Övezetbe. Erről az elnök X oldalán is beszámolt.
À Gaza, la distinction doit être faite entre le Hamas et les populations civiles.
— Emmanuel Macron (@EmmanuelMacron) October 27, 2023
Une trêve humanitaire est nécessaire pour organiser la protection des plus fragiles et mieux cibler l'action contre les terroristes. pic.twitter.com/CK04guw2qM
A poszt szövege: Gázában különbséget kell tenni a Hamász és a polgári lakosság között.
Humanitárius tűzszünetre van szükség a legkiszolgáltatottabbak védelme és a terroristák elleni hatékonyabb fellépés érdekében.
Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök egy új közel-keleti békefórum elindítására tett javaslatot. Szerinte egy nemzetközi békekonferencia pontot tehetne az Izrael és Palesztina közötti konfliktus végére. Ötlete nem ért el kifejezetten nagy támogatottságot.
Olaf Scholz - habár üdvözölte Sánchez kezdeményezését egy új közel-keleti békefórum elindítására - figyelmeztetett, hogy az előkészületek nem lesznek egyszerűek. A kancellár kitartott korábbi kijelentései mellett, miszerint Izraelnek joga van ily módon megvédenie magát, Macron javaslatát nem kommentálta.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke igyekezett normális folyamatnak beállítani az ukrajnai pénzek és a költségvetés körüli vitát, ezzel leplezve az egyre nagyobb megosztottságot az EU-n belül.
Habár az új költségvetést decemberig kell elfogadni a tagállamoknak, jelen helyzetben hatalmas nehézségeket okoz, hogy mindezt egyhangúlag kell megtenniük.
Szemlézte: Udvari Anna
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
