Blog

Egyre komolyabb kihívások jelentkeznek a Száhel-övezetben

Az afrikai Száhel-övezet hosszú évek óta csak a térségben lappangó, időnként fellángoló konfliktusokról, krízishelyzetekről ismert. Jelenleg a nigeri puccs eseményei kavarták fel leginkább a vidéket, ám korántsem ez az egyetlen incidens amely veszélybe sodorhatja a térség stabilitását.

Az afrikai Száhel-övezet hosszú évek óta csak a térségben lappangó, időnként fellángoló konfliktusokról, krízishelyzetekről ismert. Jelenleg a nigeri puccs eseményei kavarták fel leginkább a vidéket, ám korántsem ez az egyetlen incidens amely veszélybe sodorhatja a térség stabilitását.

A Száhel-övezet számos szempontból kiszámíthatatlan és kifejezetten problémás régió, alapvetően a térség pontos meghatározása is adhat okot félreértésekre. Földrajzi és éghajlatra vonatkozó kritériumokat vizsgálva arra juthatunk, hogy a Száhel-övezet az Atlanti-óceántól az Etióp-magasföldig húzódik. Az így kapott mintegy ötmillió négyzetkilométernyi terület a Szahara és a tengerpart között teremt átmenetet, nem meglepő tehát, hogy napjaink szeszélyes időjárási és éghajlati viszonyai komoly kihívást jelentenek az itt élők számára. Főképp a ciklikusan visszatérő száraz időszakok okoznak nagy problémákat, hiszen aszályos időkben a térségben a lakosság élelmezése és ivóvízellátása a megszokottnál is nagyobb problémát jelent. Az afrikai lakosság nagyjából egynegyede van különféle szintjén az élelmezési válságnak, egyes becslések szerint legkevesebb több tízezren haltak bele alultápláltságba vagy annak szövődményeibe az elmúlt időszakban.

Politikai szempontból is vitatott, hogy hány ország képezi valójában a Száhel-övezetet. Klasszikusan az öt volt francia gyarmatot, vagyis Malit, Mauritániát, Burkina Fasot, Nigert és Csádot tekintjük a terület részének, ám más értelmezések szerint ide sorolható Szudán, Dél-Szudán, Etiópia egyes részei, illetve a Közép-afrikai Köztársaság is. Fontos tény, hogy a fent említett frankofón ország és a térség további államai

rendkívül eltérő fejlődési pályán haladtak, ezáltal tovább nehezítve a térségben felmerülő konfliktusok, enyhítését, megoldását.

Az ENSZ és az Európai Unió számos stratégiát dolgozott ki a térség segítésére, ám ezek javarészt a volt francia gyarmatokra (G5 államokra) vonatkoznak.

A térség meghatározó problémája a demográfiai krízis és a migráció is. Az ENSZ előrejelzései szerint a G5 országok népessége 2050-re akár a 200 millió főt is meghaladhatja, nem beszélve a Száhel-övezet további országairól. A megoldatlan élelmezési és éghajlati problémák mellett ez a hatalmas népességnövekedés további problémákat szül, hiszen sem a megfelelő higiénia, sem az adekvát orvosi ellátás nem biztosított. Mindemellett számos kihívással néz szembe a térség infrastrukturális szempontból is, hiszen - Mauritánia kivételével - egyetlen állam sem rendelkezik érdemi tengeri kijárattal.

A vasúthálózat fejletlen, ennek okán a térség tulajdonképpen nem kapcsolódik a globális piacokhoz, nem számíthat nagyobb nemzetközi befektetésekre, területfejlesztésre sem.

 

További problémát jelentenek a régióban jelenlévő fegyveres konfliktusok, zavargások és legújabban a nigeri katonai puccs is. Korábban főképp a nigeri eseményekkel foglalkoztunk, ám fontos megjegyezni, hogy nem ez az ország az egyedüli, amely komoly problémákkal küzd. Politikailag mondhatni a régió egyetlen állama sem maximálisan stabil,

Niger, Burkina Faso és Mali pedig egy egészen kivételes “válságháromszöget” alkotnak.

Leginkább a különféle terroristacsoportok elterjedése megfigyelhető, hiszen a térségben nem megoldott az iskoláztatás, hiányzik a szociális ellátási rendszer és számos más nehézséggel küzdenek a helyiek.

Sajnálatos módon nem tűnik valószínűnek, hogy a térség a közeljövőben kilábaljon abból a krízishelyzetből, amelyben hosszú évek óta megszorult. Jelenleg Európában az orosz-ukrán konfliktus illetve a migráció kezelésének kérdése - csakúgy ahogy sok más lokális probléma - nagyobb előnyt élvez a Száhel-övezet országainak megsegítésénél. Ennek ellenére tagadhatatlan, hogy a térség támogatása hosszú távon elengedhetetlen, hiszen az itt felmerülő problémák megoldása mind az európai migrációs válság megoldásában, mind pedig a globális felmelegedés és más aggasztó éghajlati jelenségek megfékezésében kulcsszerepet játszhat.

Szemlézte: Bonyhádi Lili

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon

Ossza meg másokkal is: