Vlagyimir Putyin után a Nemzetközi Büntetőbíróság Bassár al-Aszad ellen is elfogatóparancsot adott ki. A szír elnök ellen országa lakosságával szemben elkövetett emberiesség elleni, illetve háborús bűncselekményben való bűnrészesség vádja miatt indul eljárás – írja a Deutsche Welle.
Az ügyben Franciaország nemzetközi elfogatóparancsot adott ki ellene, továbbá testvére, Mahel, egy szíriai elit katonai egység de facto vezetője és két másik szíriai tisztségviselő ellen vegyi fegyverek használata miatt.
Az egyetemes joghatóság elve alapján a párizsi bíróság emberiesség elleni bűncselekményekkel foglalkozó egysége 2021 óta vizsgálja a vegyi támadásokat. A nyomozást a túlélők büntetőjogi panaszára válaszul a Szíriai Média- és Szólásszabadság Központ (SCM) civil szervezet, a Nyílt Társadalmi Igazságosság Kezdeményezés (OSJI) ügyvédi szervezet és a Szíriai Archívum az emberi jogok szíriai megsértését dokumentáló szervezet által benyújtott jogi panaszt követően indították el.
Az ügy alapját a 2011-ben kezdődött tüntetésekre adott elnöki erők brutális válaszlépése képzi. Douma városában és Kelet-Gúta körzetében 2013-ban több mint ezer ember halálát okozó vegyi támadásokat hajtottak végre Bassár el-Aszad és 3 másik tisztségviselő közreműködésével, ezzel nem csak háborús, hanem emberiesség elleni bűncselekményeket követtek el.
Az aktivisták az atrocitásokról amatőr videókat töltöttek fel a YouTube-ra, amelyeken a támadás körülményeit mutatták be. Látható volt több tucat holttest, köztük sok gyermek, habzó szájú emberek és az őket ellátó orvosok is. Az alábbi felvétel ezen eseményeket foglalja össze, azonban felhívjuk figyelmüket, hogy ezek a nyugalmat megzavaró tartalmak, megtekintésük megrázó lehet!
A jelenetek világszerte felháborodást váltottak ki. A nemzetközi közösség széles körben elítélte az eseményeket. Egy későbbi ENSZ-jelentés szerint egyértelmű bizonyíték van a szaringáz, a legpusztítóbb kémiai fegyver használatára.
A szíriai kormány és szövetségesei tagadták felelősségüket, és azt állították, hogy a gútai támadást az ellenzéki erők hajtották végre, amelyek külföldi katonai beavatkozást próbáltak elérni.
Szíria 2013-ban beleegyezett, hogy csatlakozik a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) globális megfigyelőszervezetéhez, és lemond az összes vegyi fegyverről, azonban az ENSZ és az OPCW vizsgálati csoportja többször is megállapította, hogy a szíriai erők a szarin mellett más különböző vegyi fegyvereket is használtak, a 2013-as incidensek után 2017-ben és 2018-ban is. Emmanuel Macron francia elnök már ekkor intézkedéseket tett az ügyben.
Dozens of men, women and children were massacred using chemical weapons in Douma on Saturday, 7 April.
— Emmanuel Macron (@EmmanuelMacron) April 14, 2018
The red line has been crossed.
I have therefore ordered the French armed forces to intervene.https://t.co/mezFfV1Hh9 pic.twitter.com/7lVhMjhx9I
A 2011 óta tartó szír polgárháború következtében történt atrocitások fényében egyre többen menekülnek el az országból.
Forrás: Statista
A Franciaországban benyújtott kelet-gútai ügy terjedelme és részletes bizonyítékai meggyőzték a bírákat arról, hogy "komoly, vagy megerősítő bizonyítékok valószínűsítik", hogy Aszad elnök, testvére, Maher, valamint Abbász és Hasszán tábornokok "részt vettek e támadások tervezésében és végrehajtásában, így egyéni büntetőjogi felelősség terheli őket a bűncselekményekért" - áll a franciaországi panaszt benyújtó civil szervezetek közleményében.
Fontos megjegyezni azonban, hogy a hivatalban lévő államfők elleni elfogatóparancsok nem túl gyakoriak, tekintettel az állam- és kormányfők büntetőeljárás alóli általános mentelmi jogára. Egy esetben azonban mégis van lehetőség az eljárás lefolytatására, mégpedig akkor, ha egy államfőt háborús bűnökkel, emberiesség elleni bűncselekményekkel vagy népirtással vádolnak, azonban még így is csekély az esély a helyzet orvoslása és arra, hogy a sok túlélő és a menekülő családok egy kis megnyugvásra találjanak.
Szemlézte: Udvari Anna
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
