Egészen pár évvel ezelőttig El Salvadort gyakorlatilag bűnszervezetek uralták, illetve tartották rettegésben a lakosságot. A helyzet nemrégiben kezdett el konszolidálódni, melynek folyamatáról Natalie Kitroeff, a The New York Times szerzője számol be.
El Salvador - Közép-Amerika legkisebb országa - mindezidáig a kiugróan magas bűnözési arány, illetve az egyik legmagasabb emberölési arány miatt vált ismertté. Ennek letörésére, illetve az ország közbiztonságának helyreállítására szinte kivétel nélkül minden kormány felesküdött, a lassú, egyre inkább szemmel látható javulás azonban csak tavaly vette kezdetét, amikor Nayib Bukele salvadori elnök az általános vészhelyzet kinyilvánítása után a helyzet konszolidálásába kezdett.
Ugyanakkor viszont annak, hogy mára már a salvadori közmédia is úgy nyilatkozhasson, hogy a „bűnszervezetek nem léteznek” hatalmas ára volt:
tömeges letartóztatások – melyeknek gyakran ártatlanok is áldozatául estek -, a társadalom némely jogainak bizonyos mértékű korlátozása, illetve a fokozott szigor végül a bűnszervezetek visszaszorítását hozta eredményül.
A lakosság nagy többsége nincs az intézkedések ellen, hiszen számukra a közbiztonság visszanyerése volt a legfontosabb, illetve a veszély okozta tömeges kivándorlás megfékezése. A friss felmérések is ezt bizonyítják, valamint a jelenlegi elnök támogatottságát erősítik meg aki felelős ezen rendeletek meghozataláért. Nem utolsó sorban pedig az egyik legnépszerűbb államfő a régióban, csaknem 90%-os támogatottsággal.
In El Salvador @nayibbukele put thousands of gangbangers in jail
— Marco Rubio (@marcorubio) April 1, 2023
He has an over 90% approval rating because for the first time in decades people feel safe going out at night & they no longer have to pay an extortion tax to MS13 pic.twitter.com/GSZIYX2XGb
Az ecuadori lakosság, ahol mindinkább növekszik a bűnözés mértéke, példaként tekint Bukele válságkezelési technikájára, Mexikó és Guatemala pedig hasonló módon igyekeznek felvenni a küzdelmet a veszély ellen.
El Salvadorban a kormány az elmúlt évben több mint 65 000 embert tartóztatott le, beleértve 12 év feletti kiskorúakat is.
Ebbe beletartozik az a több mint 5000 fő, akiknek semmilyen közük nem volt a bűnszervezetekhez, mégis letartóztatták őket, végül pedig szabadlábra kerültek.
Számos jogvédő szervezet dokumentálta a börtönökben uralkodó körülményeket: a fegyintézetek zsúfolásig tele voltak a tömeges letartóztatások miatt, illetve gyakoriak voltak a rendőri túlkapások, illetve a rabokra mért erőszak is. Minderre a kormány is felfigyelt, hiszen Félix Ulloa, salvadori alelnök megerősítette: a túlkapásokat felül fogják vizsgálni.
Sokak szerint a bűnszervezetek felszámolását egy, a kormány illetve a klánok közötti egyezség előzte meg,
melyben Bukele és a vezetők arról állapodtak meg, hogy csökkentik az emberölések mértékét, bizonyos kompenzációk ellenében. Azonban az elmúlt időszakban megnövekedett bűncselekmények száma sok elemzőnek azt mutatja, hogy az állítólagos egyezség felbomlott a két fél között. Bukele viszont mindvégig tagadta, hogy bármiféle megállapodás született közötte, illetve a klánok vezetői között.
Tavaly március végén, két nap leforgása alatt 88 embert öltek meg El Salvadorban. A tragédia után a kormány veszélyhelyzetet rendelt el, melynek keretein belül a fegyveres erők ellenőrzésük alá vonták országos szinten a bűnszervezetek által felügyelt zónákat, pár hét leforgása alatt pedig letartóztattak 13 000 főt.
Egy évvel később Bukele arról adott számot, hogy idén márciusban hivatalos adatok alapján egyetlenegy emberölés sem volt az országban. Az elnök ezt történelmi sikernek könyvelte el, amely mérföldkőnek számít El Salvador biztonságos(abb)á válásának hosszú útján.
Szemlézte: Nyilas Sára
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
