Blog

Életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték Vickrum Digwát, Henry Nowak gyilkosát

Több mint fél évvel azután, hogy Vickrum Digwa megölte Henry Nowakot, a tettest életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték. Az eset több szempontból is megrázta a brit közvéleményt, a többi között azért, mert nyilvánosságra hozták a helyszínre érkező egyik rendőr testkamerájának felvételét.

Több mint fél évvel azután, hogy Vickrum Digwa megölte Henry Nowakot, a tettest életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték. Az eset több szempontból is megrázta a brit közvéleményt, a többi között azért, mert nyilvánosságra hozták a helyszínre érkező egyik rendőr testkamerájának felvételét.

Henry Nowak, egy tizennyolcéves egyetemi hallgató 2025 decemberében hazafelé tartott, mikor az utcán összetalálkozott Vickrum Digwával, egy szikh férfival. Nowak filmezni kezdte a férfit, és mivel meglátta Digwa kését, megkérdezte tőle, hogy rossz ember-e, mire Digwa azt felelte, igen, és elvette Nowak telefonját. Ezt követően, bár felvétel nem készült az esetről, Nowak valószínűleg megpróbálta visszaszerezni a telefonját, majd Digwa négyszer leszúrta a 21 centiméteres pengéjű késével. Nowak megpróbált elmenekülni, de a sérülései miatt nem jutott messzire. Eközben Digwa testvére a helyszínre érkezett, és felhívta a rendőröket, azt állítva, hogy a testvérét „rasszista támadás érte”. A rendőrök kiérkezése előtt megjelent Digwa anyja is, aki magával vitte a gyilkos fegyvert, hogy elrejtse.

A nyilvánosságra került testkamera felvétele szerint a kiérkező rendőrök nem hittek Nowaknak, aki többször is elmondta, hogy leszúrták és nem kap levegőt. A videóban hallatszik, amint az egyik rendőr erre azt válaszolja:

Nem hiszem, haver”. Nowak segítségért könyörgött. A rendőrök megbilincselték, majd miközben elmondták a jogait, az egyikük észrevette, hogy Nowak nincs eszméleténél.

Ekkor valószínűleg már halott volt. A videó itt véget ér, de helyszínen lévő rendőrök azt állították, hogy levették a bilincset a fiatalemberről, és megkezdték az újraélesztését, és mentőt is hívtak. A helyszínen halottá nyilvánították Henry Nowakot.

A gyilkosság hasonlít a Georg Floyd-ügyre: mindkettő után az eseten túlmutató problémák kerültek a középpontba.

Azonban míg a Floyd-ügyet a sajtó a rendszerszintű rasszizmus és a rendőri brutalitás vitathatatlan bizonyítékaként kezelte, a Nowak-ügy kapcsán a brit kormány és a baloldali sajtó is azt állítja, hogy a rasszizmus és a bevándorlás kérdését az esettel együtt szóba hozni csupán széthúzást eredményez. Pedig van mit szóba hozni: az elkövető egy szikh férfi, aki vallásának egy kellékét használta a gyilkossághoz. A szikh vallás egyik szimbóluma az úgynevezett kirpan, amit minden szikh férfinak kötelező viselni.

Bár az Egyesült Királyságban tilos 7 cm-nél nagyobb pengéjű kést viselni, a törvény szerint ez alól kivételt képeznek például a vallási okokból viselt kések.

A Szikh Föderáció (Sikh Federation) szerint Digwa fegyvere nem számít kirpannak, és nem hivatkozhat arra, hogy vallási okokból volt nála. Azonban ebből a szempontból lényegtelen, hogy kirpan volt-e vagy sem. Az, hogy a fegyverviselési törvényben szó esik kivételekről vallási alapon, még mindig áll. Persze a gyilkosság alól nem ad mentességet a törvény, csak a kés viselése megengedett, mégis, ha Digwára ugyanúgy vonatkoztak volna a szabályok, mint Nowakra, az események talán máshogy alakultak volna.

A gyilkosság helyszínének közelében tüntetők és rendőrök csaptak össze, tizenegy rendőr meg is sérült, két embert letartóztattak. Keir Starmer, a brit miniszterelnök ellenezte a tüntetéseket, és a békés megoldáskeresésre buzdította a lakosságot. Starmer azt is kifogásolta, hogy Elon Musk X-en arra buzdította követőit, hogy osszák tovább a Nowak-gyilkosságról készült rendőri felvételeket. Starmer szerint Musk „beleszól a brit politikába” és széthúzásra buzdít. Keir Starmer egyébként egyike volt azoknak a brit politikusoknak, akik 2020-ban letérdeltek Georg Floyd tiszteletére.

Látszik, hogy a brit kormány igyekszik választ adni a történtekre, de mint ahogyan az a Floyd-ügyre is jellemző volt, a kormány és a sajtó jelentős része nem arra reagál, ami valóban problémát jelent a jelenlegi amerikai vagy jelen esetben brit társadalomban.

Az Egyesült Királyságban jelentős a muszlim kisebbség száma, és ez igenis problémát jelent. A széthúzás oka nem a rasszizmus, hanem az, hogy a brit társadalom egyre inkább úgy érzi, hogy a kormány hajlandó egyre több mindent elnézni a kisebbségeknek, mivel ezeknek tagjai nagyrészt a hatalmon lévő munkáspárt szavazótáborába tartoznak. Nem az probléma, hogy az Egyesült Királyságban megnőtt a késeléses esetek száma, hanem az, hogy a lakosság egy része vallási okokra hivatkozva viselhet magánál a megengedettnél hosszabb pengéjű kést. Nem az probléma, hogy a rendőrök indokolatlanul erőszakosak a kisebbségekkel szemben, hanem az, hogy amikor valaki rasszizmusra hivatkozik, rögtön hisznek az illetőnek, és hagynak elvérezni a földön egy embert, aki nem mellesleg többször is elmondta, hogy leszúrták. Amíg a brit kormány képtelen szembenézni a valósággal, és amíg elvakítja az ideológia, addig a Henry Nowakhoz hasonló esetekre sem fog tudni megfelelő választ adni.

Szemlézte: Baranyai Judit

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon