Blog

Ellenségből barát? – Milyen eredményt hozhatnak az amerikai külügyminiszter pekingi tárgyalásai?

Antony Blinken amerikai külügyminiszter a hétvégén Kínába utazott azzal a céllal, hogy stabilizálják a két ország között kialakult rendkívül feszült viszonyt. A látogatást hatalmas figyelmet kapott szinte az egész világon, hiszen 2018 óta ez az első alkalom, hogy egy vezető amerikai diplomata Kínába…

Antony Blinken amerikai külügyminiszter a hétvégén Kínába utazott azzal a céllal, hogy stabilizálják a két ország között kialakult rendkívül feszült viszonyt. A látogatást hatalmas figyelmet kapott szinte az egész világon, hiszen 2018 óta ez az első alkalom, hogy egy vezető amerikai diplomata Kínába utazik, ráadásul a Peking–Washington viszony az elmúlt években különösen megromlott sok más tényező mellett a Trump-korszak kereskedelmi háborújának, Peking Tajvanra vonatkozó követeléseinek, vagy épp Nancy Pelosi volt demokrata házelnök tajvani útjának hatására. A helyzetet tovább fokozta, hogy Blinken látogatását eredetileg februárra tervezeték, azonban miután egy feltételezett kínai kémléggömb berepült az Egyesült Államok légterébe lefújták az utat.

A most megvalósuló tárgyalásokat hatalmas megkönnyebbüléssel üdvözölte a csendes-óceáni régió számos országa, köztük Japán, Dél-Korea, a Fülöp-szigetek és Ausztrália is. Ezek az államok különösen kitettek a két szuperhatalom közötti érdekellentéteknek, hiszen

egy lehetséges Kína–USA közötti konfliktus kirobbanása esetén ők lennének azok, akik a frontvonalába kerülnek. A veszély pedig koránt sem valótlan,

ugyanis a csendes-óceáni térség mind Peking, mind pedig Washington számára különösen fontos régió. Ennek fényében májusban az USA új biztonsági paktumot írt alá Pápua Új-Guineával, miután Kína ugyanezt tette a Salamon-szigetekkel. Mindez jól mutatja, hogy a térség országai mennyire kiszolgáltatottak az adott helyzetben: annak ellenére, hogy igyekeznek elkerülni az állásfoglalást, sokszor kénytelenek rá. Mindenki megtanul együtt élni a kínai-amerikai rivalizálással, de senki sem akar választani közöttük" - mondja John Delury, a szöuli Yonsei Egyetem kínai tanulmányok professzora. 

Az alábbi felmérés azt szemlélteti, hogyan is viszonyulnak a fent említett országok a két szuperhatalomhoz, és melyikük elvárásaihoz igazodnak inkább.

A régió országainak véleménye szerint ez találkozó csak a kezdet, de egyelőre minden lehetséges előrelépést elfogadnak, ami akár csak egy kis fellélegzést is eredményezhet számukra.

"Ez a látogatás nem garantál semmit, de legalább azt mutatja, hogy az USA és Kína megpróbálja csökkenteni a feszültséget és fenntartani a párbeszédet, ami a világnak ezen a részén jó hírnek számít" - mondta John Delury.

Várakozásuk némiképp beigazolódott, hiszen a tárgyalások nem úgy alakultak, ahogy azt az Egyesült Államok várta. Az ukrajnai háború, a fejlett számítástechnika körüli kereskedelmi viták, az Egyesült Államokban tapasztalható drogjárvány és a kínai emberi jogi magatartás mind olyan témák, amelyekről az amerikaiak megbeszélést vártak. Továbbra is jelentős nézeteltérések vannak a két ország között és ahogy Blinken is nyilatkozott

sok olyan kérdés van, amelyben mélységesen - sőt hevesen - nem értünk egyet". 

A tárgyalások egyik legkritikusabb pontja továbbra is Tajvan kérdése volt. A szigetet Kína szakadár tartománynak tekinti, amely szerinte előbb-utóbb végül Peking ellenőrzése alá kerül. Ezzel szemben Tajvan a kínai szárazföldtől különállónak tekinti magát, saját alkotmánnyal és vezetőkkel. Joe Biden amerikai elnök tavaly azt mondta, hogy az Egyesült Államok megvédi Tajvant egy kínai támadás esetén, Peking pedig világossá tette, hogy a terület az érdekei "középpontjában" áll.

Tajvan kérdésén túl Kína visszautasította azt az amerikai javaslatot, hogy újraindítsák a kommunikációs csatornákat az országok hadseregei között - ami a tárgyalások egyik fő célja lett volna.

Mindezek ellenére a két fél pozitívan nyilatkozott a találkozókról és kinyilvánították, hogy fenn akarják tartani a kommunikációt. Az előrehaladást az is alátámasztja, hogy bár Blinken eredetileg „csak” Wang Ji kínai csúcsdiplomatával és Csin Gang külügyminiszterrel tárgyalt volna, végül találkozott Hszi Csin-ping kínai elnökkel is, amely találkozó jelentős löketet adott a kapcsolatok újbóli beindításának. 

Az Egyesült Államok kitért arra, hogy Kínát inkább tarja riválisának és versenytársának, mint ellenfelének, az ázsiai ország pedig hangsúlyozta, hogy nem fog segítséget nyújtani Oroszországnak az Ukrajna elleni háborúban. Csin Gang külügyminiszter közölte, hogy elkötelezettek a stabil, kiszámítható és konstruktív kapcsolat kiépítése mellett az Egyesült Államokkal, valamint felmerült egy lehetséges washingtoni látogatás is, ami különösen fontos most az USA-nak, hiszen új választás közeleg.

Szemlézte: Potsay Zille Csenge

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon