A Föld napja és az ENSZ műanyagszennyezéssel kapcsolatos indítványa sokunk figyelmét hívja fel arra, hogy ne használjuk feleslegesen az erőforrásainkat, illetve kerüljük a műanyagszemét felhalmozását. A nemzetek azonban másképp vélekednek: egyre nagyobb a közös megegyezést övező vita - írja a Reuters.
Az indítvány azért született, mert az 1970-es évek óta a műanyag egyre nyomasztóbb jelenléte és természetre gyakorolt hatása egyre kilátástalanabb.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A helyzeten az sem segít, hogy a műanyaggal szennyezett vízben egyre több élőlény hal ki, és a globális felmelegedés sem csökkenti az általános klímaszorongást. Mivel a 2015-ös párizsi egyezmény nem járt akkora sikerrel, mint várták, újabb restrikciókra van szükség. A műanyaggyártás az éghajlati kibocsátások mintegy 5%-át teszi ki, és ha nem korlátozzák, 2050-re 20%-ra nőhet.
Az első globális műanyag-egyezmény azonban nem kovácsolja jobban össze az ENSZ tagállamait.
Az érdekkülönbségek abból erednek, hogy egy olyan ország, amely jelentős iparral (és ezzel jelentős szennyezőképességgel) bír, nehezebben tudja korlátozni a káros kőolajszármazékokat: ezek az érdekek ellentétesek lehetnek azokkal, amelyek a műanyagok termelésének és felhasználásának korlátozását vagy tiltását támogatják. Az sem segít a helyzeten, hogy a megegyezésre szánt idő szorít, de a keményvonalas álláspontok kevésbé rugalmasak.
Forrás: Science
Elengedhetetlen, hogy a szerződést megvédjék a vállalati beavatkozástól, és hogy az országok a műanyagtermelés csökkentését helyezzék előtérbe a műanyagszennyezés környezeti és egészségügyi hatásainak hatékony kezelése érdekében.
Amennyiben ugyanis ez nem sikerül, a szerződés értelmét veszti. Köztudott, hogy a nagyvállalati érdekek akadályozzák a legjobban a természetvédelem ügyét, nyilvánvaló anyagi érdekekből. Szomorú tény, hogy napjainkban még mindig az önös érdekek dominálnak - nem kizárólag a természetvédelemben – a hosszú távú célmegjelölés helyett, amely nem mellesleg a további generációknak is értékálló örökséget: élhető bolygót prezervál. Amennyiben ezt a kortárs gazdasági vezető réteg nem képes elismerni és abszolválni az ezzel járó feladatokat, a szerződés nem lesz célravezető: maximum egy papírlap lehet csak, jogi kötőerő nélkül.
Szemlézte: Burzán Anna
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
