Elon Musk, a magát „Technoking of Tesla” és „Imperator of Mars” elnevezéssel illető dél-afrikai származású amerikai mérnök, multimilliárdos vállalkozó és innovátor vállalatai – köztük a Tesla és a SpaceX – gyakran összeütközésbe kerülnek a kormányzati szervekkel – kezdi cikkét Susan Pulliam, Rebecca Elliott és Ben Foldy a Wall Street Journal weboldalán.
Egyes szövetségi ügynökségek azzal vádolják Musk cégeit, hogy megsértik a szabályokat és veszélyeztetik az emberek életét. A vállalkozó szerint ugyanakkor ezen hatóságok csupán hátráltatni akarják a haladást. Míg a legtöbb vezérigazgató megpróbálja elkerülni ezeket a szerveket – vagy legalábbis jó kapcsolatot ápolni velük, addig Musk inkább kifizeti a bírságokat vagy fejlesztéseket eszközöl az adott projekten, de sosem engedi, hogy a hatóságok – ahogyan fogalmaz - a technológiai haladást hátráltassák. A Wall Street Journal szerzői úgy vélik, ha már kezdetben meghunyászkodott volna, nem tartana ott kitűzött céljaiban, ahol jelenleg: forradalmasította a közlekedést a Tesla Inc. elektromos autóival, és elkezdte a Mars gyarmatosítását a SpaceX rakéták segítségével.
Az amerikai Országos Közlekedésbiztonsági Testület ugyanakkor megállapította, hogy a Tesla nem veszi figyelembe az ajánlásait, és nem is törekszik arra, hogy csökkentse a fejlett járművezetői segítségnyújtási rendszerekkel való visszaélés kockázatát.
Most az ügynökség egy végzetes balesetet vizsgál, amelyben az egyik autó egy texasi Tesla volt. Eközben az űrkutatás területén a Szövetségi Légügyi Hivatal bírálta a SpaceX-t, amiért decemberben megfelelő engedélyek nélkül indított rakétát az űrbe. Musk erre a vádra válaszul elkezdte becsmérelni Twitteren a hivatal űrrészlegét.
Azt gondolhatnánk, hogy a Szilícium-völgyben bőven találunk hozzá hasonló vállalati vezetőket, akik nem érdekeltek abban, hogy kövessék a szabályozó szervek utasításait. Csakhogy egyikük sem rendelkezik akkora hanggal és befolyással, mint Elon Musk, aki előszeretettel üzenget nyilvánosan Twitter-üzeneteken keresztül. Bár nyilatkozatában kijelentette, hogy a hatóságokkal az esetek 99,9%-ában egyetért, amikor pedig mégsem, akkor az szinte mindig az új technológiák miatt van, amelyekre a korábbi jogszabályok megírásakor még nem gondoltak.
Nem volt ez másként a SpaceX 15-ös sorozatszámú csillagközi űrhajójának kilövésekor sem. A NASA-val 2,89 milliárd dolláros szerződésben álló vállalat sikeres expedíciót hajtott végre: május 5-én egy darabban landolt az űrállomáson az a rakétájuk, melyet elsősorban arra terveztek, hogy a Marsra szállítson embereket és egyéb rakományt. Nem mindig volt ugyanakkor ilyen zökkenőmentes a projekt. Annak indulása óta már számos sikertelen tesztrepülést hajtottak végre, így a Szövetségi Légügyi Hivatal többször nem is engedélyezte a kilövést, tekintettel arra, hogy a környéken élőkre az ő számításaik alapján túl nagy kockázatot jelentett volna egy esetleges robbanás. A SpaceX - bár bebizonyította, hogy a hivatal kockázatelemzése nem pontos – a hatóság mégsem engedélyezte a fellövést.
Ekkor Musk egyik alkalommal úgy döntött, hogy nem veszi figyelembe a Légügyi Hivatal véleményét és elindítja a rakétát, amely pár percig a levegőbe emelkedett, majd visszatért az indítópultra és felrobbant. Emberi sérülés nem történt.
A tapasztalatokat figyelembe véve a hivatal a következő tesztindítást is megpróbálta késleltetni, amire Elon Musk egy Twitter-üzenetben azt mondta, hogy miattuk és az elavult szabályaik miatt az emberiség soha nem fog eljutni a Marsra. A decemberi repülés óta három másik SpaceX Starship rakétát indítottak a Légügyi Hatóság engedélyével Boca Chicában. Mindegyik felrobbant, amikor visszatért az indítópultra. A hivatal végül előírta, hogy az indítások során kötelező jelleggel jelen kell lennie egy hatósági személynek, viszont egyben egyszerűsítették is magát az engedélyezési eljárást, behódolva Musknak.
Felvetődik a kérdés, hogy vajon milyen hatással lesz az igazságszolgáltatási és végrehajtási rendszerre, hogy egy vállalkozó a saját iparágának szabályait képes diktálni?
Ráadásul Musk még ennél is nagyobb befolyással bír. Például nem mehetünk el szó nélkül azon tweetjei mellett sem, amelyekkel képes földrengésszerű változásokat okozni a tőzsdén vagy akár kriptopiacon.
Szemlézte: Spiesz Bianka
