2019. március 15-én egy férfi 50 muzulmán hívőt gyilkolt meg két új-zélandi mecsetben, tettét pedig élőben közvetítette a Facebook közösségi portálon. Az internetes oldalak üzemeltetői óriási feladat elé néznek a tartalmak moderálása terén. Az erőszakos vagy más módon kifogásolható tartalmakat kötelességük kiszűrni, azonban ezt a feladatot lehetetlen tökéletesen elvégezni – írja Matthew Feeney a Cato Institute honlapján megjelent véleménycikkében.
A christchurchi lövöldözés óta a nagy internetes techcégek felé fokozottan érkeztek a kérelmek arra vonatkozóan, hogy tegyenek valamit az erőszakos tartalmak jobb kiszűrése érdekében. Mindenki, aki egy cseppnyi szimpátiát is érez a christchurchi áldozatok iránt, üdvözli ezeket a kérelmeket, azonban észben kell tartani, hogy az internetes tartalmak moderálása sohasem egyszerű történet – írja a cikk szerzője.
Az új-zélandi események súlyosságát illusztrálja, hogy a helyi hatóságok által kibocsátott előzetes adatok szerint a kicsiny országban kevesebb embert gyilkoltak meg 2017-ben, mint ez a merénylő pusztán fél óra alatt. Ugyan nem lehet pontosan tudni, hány ember követte élőben az eseményeket a Facebookon, a közösségi oldalnak azonban másfél millió, az incidenssel kapcsolatos videót kellett eltávolítania a portálról a merényletet követő 24 órában.
Sajnos a christchurchi merénylet nem az utolsó erőszakos esemény, amelyet élőben közvetítettek, ezzel pedig a jogalkotó szervek is tisztában vannak – írja Feeney. Az Egyesült Királyságban például Jeremy Corbyn, a Munkáspárt vezetője felszólította a közösségimédia-portálok üzemeltetőit, hogy cenzúrázzák az erőszakos tartalmakat. Corbyn példáját sok más politikus is követte, aggodalmaiknak hangot adó közleményeket kiadva. Azonban sajnos alábecsülik a probléma sokrétűségét, amelyet nem lehet pusztán számítástechnikai eszközökkel és szűrűprogramokkal orvosolni – írja Feeney.
A szerző szerint a probléma gyökere, hogy a christchurchi merényletről készült élő közvetítés sok mindenben hasonlít az interneten fellelhető törvényes tartalmakhoz. Sok felhasználó tölt fel például a Youtube-ra felvételeket lövöldözős videójátékokról. A közösségi oldalakon sok hasonló, lőfegyverek hangját tartalmazó, jogszerű tartalommal rendelkező felvételt találunk, éppen ezért tűnik lehetetlennek ezen tartalmak közül a valóban káros hatással rendelkezőket mind kiszűrni – véli a szerző.
A megoldás sehogy sem lehet tökéletes, főként, hogy a cenzúra elkerülhetetlenül árt a felhasználói élménynek is – teszi hozzá. Amerikában az 1996-os távközlési törvény, a Communications Decency Act 230. cikkelye magas fokú védelmet biztosít az internetes portálok üzemeltetőinek és használóinak az oldalukon harmadik fél által megjelentetett kifogásolható tartalom tekintetében. Az utóbbi időszakban ennek a szabályozásnak a szigorítására irányuló törekvéseknek hangot adó vélemények kerültek előtérbe.
A közösségi portálok üzemeltetői óriási feladat elé néznek, mivel az oldalaikon megszámlálhatatlan tartalomtömeg jelenik meg minden egyes nap. Azonban az erőszakos, vagy egyéb módon kifogásolható tartalmak moderálása és szűrése kötelességük, amely feladatot azonban lehetetlen tökéletesen elvégezni. A kormányzat részéről, például a jogalkotással történő beavatkozás során azonban szem előtt kell tartani a túlzott cenzúra által a törvényes és értékes tartalmak felé jelentett veszélyt – összegez a szerző.
Szemlézte: Balogh Zita
