Blog

Érvényes-e a kínai modell Európában?

Anna Holzmann a MERICS analitikusa jegyzi A koronavírus után beköszönt a „Made in China” korszaka? c. véleménycikket az EUobserveren, amiben Kína befolyását elemzi az Európai Unió szemszögéből.

Anna Holzmann a MERICS analitikusa jegyzi A koronavírus után beköszönt a „Made in China” korszaka?
c. véleménycikket az EUobserveren, amiben Kína befolyását elemzi az Európai Unió szemszögéből.

Mindaz, amit Kína az elmúlt negyven évben elért – a legutóbbi időkben főként a digitális technológiában és a mesterséges intelligenciában, gátlástalan iparpolitikájának köszönhető. Az európai politikusok azt várják az Uniótól, hogy Kínához hasonló stratégiát adaptáljon, még ha ez részben a kínai modell másolata is lenne. Arról viszont megfeledkeznek, hogy a kínai modell se nem életképes, se nem vonzó tervezet Európa számára – fogalmaz véleménycikkében Anna Holzmann.A kínai vasúti járműgyártó óriást (CRRC) és a globális nagyvállalat Huaweit amikor nem fenyegetésként, akkor Kína iparpolitikai sikerének példáiként emlegetik Európában.

Az európaiak viszont könnyen elsiklanak afelett, hogy egy ilyen modell kizárólag a kínai hibrid államkapitalizmus szélsőséges körülményei között működik. Ez egy olyan rendszer, amit a mindenütt jelenlévő pártállam ellenőriz, amely mozgatja a szálakat, hogy segítségükkel egy önálló szuperhatalom jöjjön létre – fogalmaz Holzmann.

A piaci erők, a vállalkozás és a nyereségorientáltság csak akkor elfogadottak, ha stratégiai nemzeti érdekeket szolgálnak. Eredményként a piactorzulás és a szakszerűtlenség gyakori jellemzői a kínai gazdaságnak.

Az európai túltermelés és a növekedő eladósodottság viszont válságot eredményez, melynek következményekénr az ilyen és ehhez hasonló, Kínához kapcsolható tények jelentősége elhalványul.

Az iparpolitika feltételei teljesen mások Európában. Itt a fejlesztési prioritásokról demokratikus folyamatok döntenek, a vállalkozások autonóm entitásokként működnek, és érvényesülnek a szociális piacgazdaság értékei. Az EU-nak meg kell találnia a saját útját, kiválasztva a megfelelő iparpolitikai modellt anélkül, hogy aláaknázná az olyan EU-s értékeket, mint az emberi jogok és a szabadpiac követelményeinek tiszteletben tartása.

Az Európai Bizottság által március elején bejelentett új iparstratégia jó irányba mutat Holzmann szerint. Például amíg Kína arra alapoz, hogy állami beavatkozással néhány óriásvállalatot nemzetközi szereplővé futtat fel, addig az Európai Unió inkább a kis- és középvállalkozásokban látja a siker zálogát.

A kis- és középvállalkozások az EU vállalatainak többségét alkotják: ők az Unió szociális és gazdasági motorjai, és még rengeteg kiaknázatlan lehetőség rejlik bennük. Holzmann szerint a kis- és középvállalatok az EU versenyképességének javításában is jelentős szerepet tölthetnek be. A kkv-k a kutatás és innováció terén is fontosak és hozzájárulhatnak Európa zöld agendájának megvalósításához.

A kísérletezés és az ipari szövetségek létrehozása a kínai modellnek is a része, de az európai változat abban különbözne, hogy egy nyitott, de kritikus mentalitást favorizálna, valamint külföldi szereplőket is bevonna.

A siker érdekében az EU-nak meg kell védenie a közös piacát, többek között a külföldi állami támogatások okozta torzulásoktól, amelyek főként a kínai vállalatoknak jelentenek előnyt − írja az EUobserver szerzője.

Szemlézte: Tóth-Bíró Zsófia