Észak-Korea ismét reflektorfénybe került katonai fejlesztéseivel. Kim Dzsongun személyesen felügyelte a mesterséges intelligenciával működő drónok tesztelését, amely jelezheti az észak-koreai hadsereg modern korba való belépését. De vajon valódi katonai áttörésről van szó, vagy csupán a rezsim újabb propaganda fogásáról?
Az észak-koreai állami média szerint Kim Dzsongun egy sor új drón modellt mutatott be, amelyek mesterséges intelligenciát használnak felderítő és támadó küldetésekhez. A közszemlére bocsátott eszközök között szerepeltek robbanó drónok, amelyek precíz célzott csapásokat hajtottak végre katonai járművek ellen, valamint nagyméretű felderítő drónok, amelyek alkalmasak lehetnek csapatmozgások és haditengerészeti műveletek nyomon követésére. Kim Dzsongun lelkesen nyilatkozott a tesztekről, hangsúlyozva, hogy az autonóm fegyverrendszerek fejlesztése kulcsfontosságú az ország védelmi stratégiájában. De mennyire vehetjük komolyan ezeket az állításokat?
A mesterséges intelligencia és az autonóm fegyverrendszerek egyre fontosabbá válnak a modern hadviselésben.
Az öngyilkos drónok például – amelyeket olcsóságuk és hatékonyságuk miatt egyre több ország fejleszt – komoly fenyegetést jelenthetnek hagyományos katonai erők számára. Phenjan pedig, amely hagyományosan aszimmetrikus hadviselési stratégiákat alkalmaz, érthető módon próbálkozik ezekkel a technológiákkal.
Azonban fontos figyelembe venni, hogy bár az észak-koreai drónok első pillantásra ijesztőnek tűnhetnek, több tényező is arra utalhat, hogy ezeket a fejlesztéseket inkább politikai és propaganda célok szolgálják, semmint, hogy valódi katonai fenyegetést jelentsenek. Az országot sújtó hosszú távú nemzetközi szankciók jelentős mértékben korlátozzák a hozzáférését a legfejlettebb technológiákhoz.
Még ha Észak-Korea rendelkezik is néhány mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztéssel, a legtöbb, a modern katonai technológiákhoz szükséges alap infrastruktúra és szaktudás nem elérhető számára.
Ezeket a fegyverrendszereket is feltételezhetően orosz technológiával működtetik. Ez a gyanú korábban már többször felmerült, hogy Oroszország az orosz-ukrán háborúba bevetett észak-koreai katonákért cserébe átad egyes technológiailag fejlettebb eszközöket.
North Korea has unveiled its first ever suicide drones.
— Visegrád 24 (@visegrad24) August 27, 2024
The 4 different models looked very similar to Russian and Iranian drones, indicating technology transfers from North Korea’s closest allies pic.twitter.com/USdMwuitKu
A korábban említetthez hasonló nemzetközi szankciók azonban Oroszországot is terhelik, így Moszkvával kapcsolatban is felmerül a kérdés, vajon mennyire high-tech a drón technológiája.
Ezen kívül, az észak-koreai hivatalos bejelentéseket gyakran nehéz független forrásokból megerősíteni, ami kétségeket vethet fel az állított fejlesztések hitelességével kapcsolatban. Ez az ország már több ízben használt katonai bemutatókat propaganda célokra, hogy demonstrálja erejét, még ha a technológiai háttér nem is áll mindig a bejelentett képességek mögött.
Bár az észak-koreai hadsereg célja, hogy a nemzetközi közösség figyelmét felkeltse és megrettentse ellenségeit, valószínű, hogy ezek a drónok nem szállhatnak valójában versenybe a világ vezető katonai hatalmainak fejlettebb rendszereivel. Az AI-vezérelt fegyverek fejlesztése összetett és költséges vállalkozás, amely komoly erőforrásokat és technológiai alapokat igényel. Észak-Korea jelenlegi gazdasági helyzete és technológiai korlátai valószínűleg nem teszik lehetővé számára, hogy valódi, versenyképes rendszereket fejlesszen. Olyanokat, amelyek rivalizálhatnának a technológiailag feltehetőleg jóval előrehaladottabb amerikai vagy japán eszközökkel.
Egy biztos: a mesterséges intelligencia katonai alkalmazása egyre nagyobb kérdéseket vet fel a globális biztonság szempontjából.
Észak-Korea legújabb lépése csupán egy darabja ennek a kirakósnak, amely a jövő hadviselését formálja. Ez a trend egyértelműen látszik az elmúlt évtizedekből: mind a katonai bevetések, mind pedig a drónok beszerzésének száma növekvőben van. Az orosz-ukrán háború egyik tanulsága, hogy a drón immár egy szórakoztató játékszerből komoly katonai eszközzé nőtte ki magát.
Forrás: Molly Campbell/Center for a New American Security
Az autonóm rendszerek és az AI integrálása a hadseregbe pedig elkerülhetetlenül új kihívások elé állítja nemzetközi közösséget. Ez a technológia pedig nemcsak a csatatereken fog felvetni számtalan új kérdést, hanem az etika és jog területén is.
Szemlézte: Binder Bálint István
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
