Az elmúlt hetek eseményei újra ráirányították a figyelmet a kínai–japán konfliktus egyre fokozódó intenzitására. Néhány héttel ezelőtti elemzésünkben áttekintettük a két ország történelmi ellentéteit, a Kelet-kínai-tengeren kialakult vitákat, valamint a szigetek feletti ellenőrzés kérdését. Azóta a helyzet tovább éleződött és a feszültséget már a világpolitika meghatározó szereplői – az Egyesült Államok és Oroszország – is aktívan követik.
A diplomáciai adok-kapok újabb szintre lépett, amikor Japán december 6-án bejelentette, hogy kínai vadászgépek tűzvezető radarral követték a Japán Légi Önvédelmi Erők gépeit Okinawa térségében.
Az Egyesült Államok az elmúlt hetekben viszonylag tartózkodóan figyelte az eseményeket, ám a december 6-i incidens után Washington már nem maradhatott közömbös. December 9-én
az amerikai külügyminisztérium hivatalos nyilatkozatban ítélte el a történteket, és biztosította Japánt támogatásáról,
kiemelve, hogy „a provokatív lépések nem a térség stabilitását szolgálják, valamint növelhetik a katonai konfrontáció kockázatát.”
The U.S. has for the first time criticized the Chinese military’s use of radar on Japanese fighter jets last week, as Tokyo refuted Beijing’s claims it had given sufficient advance notice of military drills near Japan. https://t.co/Ukuqgm0Vdp
— The Japan Times (@japantimes) December 10, 2025
Kína válasza ezzel szemben óvatos diplomáciai retorikát tükrözött. A külügyminisztérium szóvivője, Guo Jiakun, hangsúlyozta, hogy Kína hadgyakorlati tevékenységei nem sértik a nemzetközi jogot, és
a nemzetközi közösségnek a tények mérlegelésére kell támaszkodnia, nem pedig Japán állításaira.
A katonai aktivitás intenzitását jól jelzi a december 9-i japán–amerikai közös hadgyakorlat is, amelyet a térség fokozódó katonai feszültsége indokolt. Egy nappal korábban ugyanis orosz Tu–95-ös és kínai H–6-os bombázók hajtottak végre közös repülést a Kelet-kínai-tengeren, ami újabb fordulópontot jelentett a térség biztonságpolitikájában. A japán vezérkar közleménye szerint Japán és az Egyesült Államok egyaránt eltökélt a status quo megőrzésében, jelezve, hogy készek katonai válaszlépésekre, ha a helyzet tovább éleződne. https://www.rfi.fr/en/international-news/20251211-us-japan-hold-joint-air-exercise-after-china-russia-patrols
Mark Rutte, a NATO főtitkára, december 10-én „sajnálatosnak” nevezte a radarincidenst és a kínai–orosz közös járőrözéseket, hangsúlyozva: „az Indo-csendes-óceáni térség és az Euro-Atlanti régió biztonsága elválaszthatatlan egymástól.” A NATO és Japán szoros együttműködése tehát a Nyugat erővonalait erősíti a régióban, miközben Kína és Oroszország egyre aktívabban igyekszik kiterjeszteni befolyását a Kelet nagyhatalmai részéről.
A közelmúlt eseményei azt mutatják, hogy a konfliktus messze túlmutat a történelmi ellentéteken.
A Kelet-kínai-tenger stabilitása ma már a multipoláris világ kialakuló nagyhatalmi egyensúlyának egyik kulcskérdése, ahol a Kelet (Kína és Oroszország) és a Nyugat (USA, NATO, Japán) közötti stratégiai rivalizálás határozza meg a térség politikai és katonai mozgásterét. A következő hónapok fejleményei tehát a globális biztonsági és geopolitikai rend alakulását is befolyásolhatják.
Szemlézte: Dobos Boglárka
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
