Blog

Eszközök és lehetőségek: mivel diszponál az USA a kiújult arab-izraeli konfliktusban?

2024. április 13. egy újabb fejezetét nyitotta meg a kiújult arab-izraeli konfliktusnak. Irán beavatkozásával sokak szerint a világháború lehetősége is megnőtt, a nemzetközi közvélemény megosztott. Mit szól ehhez az USA? Milyen diplomáciai és fegyveres lehetőségek állnak a rendelkezésére? Ennek…

2024. április 13. egy újabb fejezetét nyitotta meg a kiújult arab-izraeli konfliktusnak. Irán beavatkozásával sokak szerint a világháború lehetősége is megnőtt, a nemzetközi közvélemény megosztott. Mit szól ehhez az USA? Milyen diplomáciai és fegyveres lehetőségek állnak a rendelkezésére? Ennek járunk utána ebben a cikkben.

Ahogy az El Confidencial is értesít, a nagyhatalom mindenképpen egy diplomáciai megoldáshoz ragaszkodik. Amennyiben sikerül a kombattáns feleket asztalhoz ültetni, a konfliktus esélyének eszkalációja csökken – értekezett az USA külügyminisztere. Anthony Blinken és Joe Biden elnök Irak miniszterelnökével is egyeztetett a napokban ezügyben. 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

President Joe Biden (@potus) által megosztott bejegyzés

 

Harmadik fél beavatkozásával a nemzetközi jogban alapvetően három vitarendezési opció létezik.

Az egyik a nemzetközi vizsgálat békítő bizottság bevonásával. Amennyiben az USA és a harcolók kapcsolatait vizsgáljuk, nem releváns a cikk szempontjából. Annál inkább jöhet ugyanakkor szóba a másik két lehetőség, a jószolgálat és a közvetítés. Ez a két nemzetközi jogi vitarendező eljárás alapvetően egy dologban különbözik: a jószolgálati tevékenység nem terjed ki a tárgyalásokon való részvételre. Mindenesetre amennyiben Irán és Izrael elfogadják a segítséget, elismerik, hogy a vita legitim nemzetközi kérdés. Ilyenkor a békítő fél, esetünkben az USA, kulcsszereplő lesz: pártatlanságával, és nem nemzetközi jogi iránymutatásával kell felismernie a hadviselő felek legfőbb céljait, illetve olyan megoldási formát kell szorgalmaznia, amely egyik kombattáns alapvető igényeit sem sérti.

Az USA-nak mint nagyhatalomnak ez akár egy érdekérvényesítési lehetőség is lehet.

Nem kizárólag az energia ügye, hanem a Közel-Kelet regionális stabilitása is kulcsfontosságú a nagyhatalom külpolitikájában. Amennyiben az USA képes lenne Iránt és Izraelt tárgyalóasztalhoz kényszeríteni, akár az olajipari érdekeltségeit, továbbá a katonai, stratégiai jellegű prioritásait is be tudná emelni a diszkusszióba: az ENSZ BT (Biztonsági Tanács) oszlopos tagjaként az Egyesült Államok kifejezett prioritása a globális biztonság fenntartása, amely közvetetten összefügg különböző gazdasági érdekekkel, pl. az energiahordozók kereskedelmével.

izraeltamogatas.jpg

Forrás: New York Times

Valószínű, hogy fegyveres beavatkozás nem várható az Egyesült Államok részéről.

Ennek az az oka, hogy képtelenség megakadályozni Izrael fegyveres válaszcsapását Irán felé. Fontos azonban kiemelni, hogy amennyiben az USA beszáll fegyverrel, kezdetét veszi a harmadik világháború, amit azonban a nagyhatalom jelenlegi helyzetében nem engedhet meg magának, ugyanis a regionális fegyveres konfliktus nemzetközi szintre való emelése globálisan tragikus következményekkel járhat. A változó világrend instabilitása már magában indokolja a fegyver nélküli békekikényszerítést.

Összességében elmondható, hogy a konfliktus kiújulása számtalan fejtörést okoz még nem csak a közel-keleti régiónak, hanem az egész világnak. Az USA kulcsszerepet játszik az összetűzés alakulásában és kimenetelében.

Szemlézte: Burzán Anna

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon