Az Egyesült Államok afganisztáni kivonulásának európai hatásairól értekezik Jacopo Barigazzi a Politico európai kiadásának hasábjain.
Az USA csapatkivonásáról és az abból fakadó problémákról egy korábbi cikkünkben már foglalkoztunk. Washington európai NATO szövetségeseinek nem igazán volt más választása, így ők is követik az amerikai kezdeményezést és kivonják csapataikat az országból. Az USA partnerei kifejezték hálájukat, hogy a döntést megelőzően a Biden adminisztráció kül - és hadügyminisztere Brüsszelbe látogatott, ahol részletesen tájékoztatta a tagországokat.
A színfalak mögött azonban nyugtalanságot is kiváltott a lépés, hiszen az homlokegyenest szembe megy a misszió korábbi célkitűzéseivel.
Peter Ricketts, az Egyesült Királyság korábbi nemzetbiztonsági tanácsadója szerint nem szabadna felhagyni a helyi kiképzési missziókkal. Szerinte, ha ezeket a programokat leállítják, akkor azzal az egész eddigi munka kárba veszhet.
A cikk szerzője szerint a kivonulással kapcsolatban sok a megválaszolatlan kérdés. Az egyik legfontosabb ezek közül, hogy hogyan fog mindez hatni az ázsiai ország biztonságára és stabilitására nézve. A szerző szerint ezen tényezők pedig közvetlenül kihatnak Európára is, a többi között a migráció és terrorizmus tekintetében.
Sokan abban reménykednek, hogy az Isztambulban megtartandó ENSZ konferencián Kabul és a tálib vezetés ki tud majd egyezni. Ezt azonban nagyban megnehezíti, hogy az iszlamista csoport vezetősége továbbra is elzárkózik a konferencián való részvételtől. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa szerint hiba lenne úgy kivonulni Afganisztánból, hogy nem kínálnak konkrét politikai megoldást a problémákra. Nemtetszését fejezte ki az afganisztáni olasz erők korábbi parancsnoka, Girogio Battisti is.
E lépéssel szerinte az USA csak megnyitja az utat az Al-Kaida és az ISIS előtt, mivel a helyi afgán csapatok még nem állnak készen, hogy önállóan biztosítsak az ország biztonságát.
Joyce Anelay a brit Foreign Office korábbi vezetője szerint, ha a felek nem tudnak megállapodni a tárgyalóasztalnál, akkor elképzelhető egy újabb polgárháború és talibán hatalomátvétel is az országban. Szerinte a csapatkivonások mindenképp aláássák a kabuli központi kormány mozgásterét. A korábbi miniszter szerint azonban a Biden adminisztráció szeptemberre tervezett kivonulása még mindig jobb, mint az előző Trump kormány május elsejére tervezett csapatkivonása.
Ezt James Schwemlein, az amerikai külügyminisztérium korábbi afgán és pakisztáni megbízottja is megerősítette. Szerinte a kitolt dátum lehetőséget ad arra, hogy a NATO csapatok szervezetten távozzanak a közép-ázsiai országból.
A cikk szerzője szerint az is fontos kérdés, hogy milyen nem katonai támogatást tudnak nyújtani a NATO európai partnerei Kabulnak. Jacopo kiemeli, hogy az EU 1994 óta már több mint 1 milliárd eurót folyósított Afganisztánnak.
Az Európai Unió azonban nem képes és nagy valószínűséggel nem is akar majd katonai segítséget nyújtani az országnak a jövőben.
A cikk szerint a történet legfontosabb tanulsága azonban az, hogy továbbra is az Egyesült Államok határozza meg a NATO fő irányvonalait, és ennek következtében nagyban függ a szövetség politikája – és így az európaiak biztonsága - attól, hogy ki is ül az Ovális Irodában.
Szemlézte: Lukács Zoltán Marcell
