Blog

Európa jövője a múltjában van

Az ígért Európai Egyesült Államok nem jött létre, ellenben Európa gazdasági, demográfiai és bevándorlási gondokkal küzd. Kontinens-szerte populista pártok jönnek létre, amelyek elutasítják az uralkodó multikulturalizmust. Patrick J. Buchanan a The American Conservative-ban arról…

Az ígért Európai Egyesült Államok nem jött létre, ellenben Európa gazdasági, demográfiai és bevándorlási gondokkal küzd. Kontinens-szerte populista pártok jönnek létre, amelyek elutasítják az uralkodó multikulturalizmust. Patrick J. Buchanan a The American Conservative-ban arról ír: ez egy válasz Európa identitásválságára.

A szekularizáció miatt az európaiak meg lettek fosztva közös identitásuktól, így most a hitet a nacionalizmussal helyettesítik. Ahogy az Európai Szén és Acél Közösség Európai Unióvá fejlődött, sokan azt mondták, hogy egy az USA-hoz hasonló Európai Egyesült Államok már nincs messze, amely Észak- Amerika és Latin Amerika számára is példa lehet. A történelem azonban azt mondja, hogy az egységes Európa álma halott − idézi Buchanan Bruce Thortonnak a Hoover Intézet honlapján megjelent írását.

Elsősorban gazdaságilag hanyatlik az öreg kontinens. Európa az Egyesült Államokhoz képest lassan épül fel a válságból. 2013-ban a gazdaság csupán 1 százalékkal nőtt, míg az USA-ban 2,2 százalékkal. Decemberben a munkanélküliség 11,4 százalék volt Európában, míg Amerikában ez csak 5,6 százalék. A legalacsonyabb foglalkoztatási ráta, amely Reagan óta az amerikaiakat sújtotta, 62,6 százalék volt, Európában ez a szám 2013-ban 57,5 volt.

Továbbá az európai népesség öregedik, zsugorodik, eltűnőben van, állítja Buchanan. Egy nép egészséges fennmaradásához átlagosan 2,1 gyereknek kell születnie családonként. A születési ráta negyven éve ennél alacsonyabb Európában, jelenleg 1,6 az átlag.

Buchanan szerint a meg nem született európaiak helyét az asszimilálatlan muszlim bevándorlók veszik át, akik az európai nagyvárosok szegregált negyedeiben, Párizs „banlieau-iben” vagy Amszterdam külvárosaiban zsúfolódnak össze.

A bevándorlók, miközben nagyvonalú szociális juttatásokat kapnak, elutasítják új hazájukat és a demokráciával ellentétes radikális iszlám felé fordulnak − idézi Thorntont Buchanan. Az, hogy néhányuk a terrorizmus felé fordult, mint a francia-algériai testvérek, akik a Charlie Hebdo mészárlást elkövették; valamint az, hogy a becsületgyilkosságok, a kényszerházasságok és a poligámia még mindig él köreikben, csak növelik az ellenérzést az európai muszlimokkal szemben.

Egyre népszerűbbek Európa-szerte a populista pártok, mint a UKIP Angliában, a Nemzeti Front Franciaországban, vagy a nemrég megjelent PEGIDA mozgalom Németországban. Ezek a pártok nemsokára hatalomba kerülnek, véli Buchanan, és akkor lehetőségük lesz a bevándorlást korlátozni és az asszimilációt követelni, így a mostani kulturális konfliktus akár erőszakká is fajulhat.

Az 1957-es Római Szerződés óta kérdés, hogy mi az, amire egy közös európai identitást lehet alapozni, mi az, amiben minden európai hisz? − idézi Buchanan Thornton kérdését.

Európa és nemzetállamai a keresztény eszmék mátrixában alakultak ki, amelyek az egyén szentségét, a politikai szabadságot és az egyenlőséget képviselték. Napjainkban, ahogy egyre kevesebben járnak templomba, a kereszténység csak árnyéka önmagának Európában. A szekularizáció folyamata, amely mára majdnem beteljesült, megfosztotta Európát a történelmi egységétől, véli Thornton.

Az istenpótlék politikai vallások, mint a kommunizmus, fasizmus vagy nácizmus mind csődöt mondtak. A szekuláris szociáldemokrácia szintén nem tudja kielégíteni az ember transzcendens vágyait. Közös az elköteleződés a szabadidő, a rövid munkahét vagy a nagyvonalú szociális háló felé, de egyik sem olyan eszme, amiért érdemes lenne meghalni vagy harcolni. És akkor ki fog meghalni Donyeckben, Luhanszkban vagy a Krímben? − kérdezi Buchanan. Egy olyan közös identitást, mint amit a nemzetek kultúrája, nyelve, történelme hoz létre, nem lehet helyettesíteni egy közös valutával − idézi Thorntont.

Buchanan szerint a kereszténység hitet, identitást, célt adott Európának. A kereszténység hozta létre Európát, és annak halála egyesítő eszme nélkül hagyja a kontinenst. A régi hit hiánya az, amiért a népek Le Pen Franciaországától Putyin Oroszországáig a nacionalizmus és a patriotizmus felé fordulnak. Kell egy új hit, amelyért érdemes élni, harcolni, meghalni. Muszlimok milliói találták meg új hitüket a régi hitben. Az kereszténységtől eltávolodott európaiak leszármazottai új hitüket a régi törzsi és nemzeti identitásban találják meg.

Pál Benedek