A világpolitika ma már nem a „Nyugat versus többiek” logikája szerint zajlik. A hidegháború utáni blokkrendszer felbomlott, és helyette egy többpólusú, érdekvezérelt együttműködésekre épülő világ formálódik. A globális nagyhatalmak egyre inkább ügyalapú koalíciók mentén alakítják a világrendet, miközben az európai nemzetállamok igyekeznek egyszerre fenntartani transzatlanti kapcsolataikat és bővíteni mozgásterüket Kína felé.
Ezt a struktúraváltást jól jelzi azon vezetők sora, akik az elmúlt hónapokban Pekingbe látogattak, köztük Emmanuel Macron, Keir Starmer, Mark Carney és Micheál Martin, miközben a közeljövőben Friedrich Merz és Donald Trump látogatása is várható. A nagyfokú diplomáciai aktivitás azonban nem ideológiai közeledést, hanem a változó világrendhez való alkalmazkodást tükrözi.
A hidegháború után a Nyugat egysége a közös értékekben és intézményekben gyökerezett, amelyek összetartották a blokkokat és biztosították a stabilitást. A G7 és a NATO nem csupán katonai vagy gazdasági szövetséget jelentett, hanem politikai identitást és közös irányt is, amely lehetővé tette, hogy a Nyugat egységesen lépjen fel Kínával szemben. Az elmúlt időszakban azonban ez az egység megbomlott:
Donald Trump kormánya fokozott nyomást gyakorol európai szövetségeseire, melynek következtében az európai középhatalmak egyre inkább saját csatornáikat keresik Peking felé.
A világ egyre inkább többpólusúvá válik, ám ezek a pólusok már nem csupán ideológiai blokkok mentén szerveződnek. A múlt hónapban tartott davosi Világgazdasági Fórumon számos vezető rámutatott, hogy ma különböző ügyek mentén alakulnak koalíciók. A klímapolitika, a kereskedelem, a mesterséges intelligencia, az ellátási láncok és az egészségbiztonság mind saját érdekeltségeket követnek, és saját együttműködési struktúrákat hoznak létre.
While asked about the China-Europe relations at the Munich Security Conference, Chinese Foreign Minister Wang Yi said China has been a partner of Europe for almost half a century, and it is “a negative mindset and a mistaken perception” to say China and Europe are rivals. He also… pic.twitter.com/ZBgwsp1e5g
— CGTN Europe (@CGTNEurope) February 14, 2026
Ebben a kontextusban Kína szerepe is egyre nagyobb figyelmet kap: a február 13. és 16. között megrendezett Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián Vang Ji külügyminiszter kiemelte, hogy országa stabilitást kínál az egyre bizonytalanabb világban, és hogy a multilateralizmus az egyetlen járható út. „Az emberiség új kereszteződéshez érkezett a béke és a fejlődés ügyében” – fogalmazott a külügyminiszter.
Ha Európa tehát túl későn ébred, és nem képes megfontoltan egyensúlyozni a transzatlanti szövetség és a keleti nyitás között, könnyen elveszítheti befolyását a globális rend formálásában.
Szemlézte: Dobos Boglárka
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
