Az Európai Szuperliga bukásáról és a politika kapcsolatáról ír Ali Walker, David M. Herszenhorn és Emilio Casalicchio a Politico európai kiadásának hasábjain. A témával korábban már ebben és ebben a cikkünkben is foglalkoztunk, most egy újabb szempontot vizsgálunk meg.
A cikk kiemeli, hogy a szurkolók és az UEFA mellett a politika is nagy szerepet játszott abban, hogy végül nem valósult meg az óriási pénzesővel kecsegtető labdarugó liga.
A cikk szerzői szerint ez nem kis mértékben a Brexit-nek is köszönhető.
Az Egyesült Királyság kilépésével ugyanis jogosan félhettek a résztvevő angol klubok, hogy Boris Johnson valóban beveti ellenük a belengetett „jogi és törvényhozási bombát”. A brit miniszterelnök mellett Emmanuel Macron francia köztársasági elnök is kiállt a szuperliga létrehozása ellen. A francia politikus dicsérte országa jelenleg legsikeresebb klubját, a Paris Saint-Germain-t, hogy végül nem csatlakozott a kezdeményezéshez. Megjegyzendő, hogy idehaza a magyar miniszterelnök is kiállt a profitorientált liga ellen, és támogatásáról biztosította a Magyar Labdarúgó Szövetséget és az UEFA-t. A cikk szerzői szerint
látva a közvélemény nagy felháborodását spanyol és olasz politikusok is lassan, de biztosan kihátráltak országuk topklubjainak döntése mögül.
Az UEFA egyik tisztviselője szerint nem minden politikus fociszerelmes, de hamar rájöttek, hogy minden futballszurkoló egy potenciális szavazó. A neve elhallgatását kérő személy szerint ezt Boris Johnson látta át a legjobban. A politikusok így inkább a saját potenciális szavazóik mellett álltak ki, mintsem a szupergazdag klubtulajdonosokat támogassák az elképzelésükben. Látható az is, hogy a politikai hovatartozás nemigen játszott szerepet a megfogalmazott kritikákban, hiszen a jobboldali Johnson, a liberális Macron és a baloldali, szocialista portugál miniszterelnök, Antonio Costa is azonos álláspontra helyezkedett.
A politikai nyomás nagy szerepet játszott abban, hogy a Szuperliga csillaga alig 48 óra leforgása alatt kihunyjon.
A cikk és szerzői felteszik a kérdést, hogy vajon milyen következményei lesznek a már szinte halva született kezdeményezésnek. Válaszul felidézik, hogy Clément Beanue francia EU-ügyi miniszter belengette, hogy az országa egy, az európai focit megvédeni kívánó törvényjavaslaton dolgozik. Kiemelte, hogy a kérdés szerinte mindenképp a 2022-es francia EU elnökség napirendjén lesz. Egyes források szerint hasonló javaslaton gondolkodnak Brüsszelben is, Uniós szinten. A brit kormány pedig bejelentette, hogy felül akarja vizsgálni az ország csapatainak tulajdonosi hálóit, valamint új és alternatív tulajdonosi modellek bevezetését sürgeti.
A cikk szerint a Szuperligával szembeni ellenállás egyesítette és szövetségbe kovácsolta a francia és a brit kormányt, a szurkolókat, a nemzeti labdarúgó szövetségeket, de még a brit királyi családot is.
Szemlézte: Lukács Zoltán Marcell
