Blog

Fekete-tengeri gabonamegállapodás: élt egy évet

Az orosz-ukrán háború számos globális hatása közül is kiemelkedik a gabonaexport kérdése. Bár a világsajtó az elmúlt hetek történései miatt érthető módon borúlátó volt a kérdést illetően, a probléma közel sem annyira egyszerű, mint ahogy az első látásra tűnhet.

Az orosz-ukrán háború számos globális hatása közül is kiemelkedik a gabonaexport kérdése. Bár a világsajtó az elmúlt hetek történései miatt érthető módon borúlátó volt a kérdést illetően, a probléma közel sem annyira egyszerű, mint ahogy az első látásra tűnhet.

Tény, hogy mind Ukrajna, mind Oroszország jelentős szereplők a gabona világpiacán. A 2021-es adatok szerint előbbi az ötödik, utóbbi az első helyet foglalja el búzaexportőrök ranglistáján.

 

 

A háború kitörése tehát alapjaiban veszélyeztette a világ gabonaellátását. Sorra születtek az olyan elemzések és cikkek, amelyek azt vetítették előre, hogy a világ szegényebb országaiban drasztikusan nőhet az éhezés, mivel akadozni fog az ellátás, különösen az ukrán oldalon. További nehézségként tüntették fel, hogy

az afrikai országokba tartó ukrán gabonaszállítmányok kézenfekvő útvonala a Fekete-tengeren keresztül vezetett, amely de facto orosz blokád alatt állt, és áll a mai napig.

Ez azért is jelentős, mert az ukrán gabonaexport megközelítőleg fele tengeri úton távozott az országból, amely forgalom a háború következtében drasztikusat zuhant a konfliktus kitörése előtti adatokhoz viszonyítva.

A kezdeti sokkot követően azonban a hadban álló országok megpróbáltak megoldást találni a problémára, az ENSZ és Törökország közvetítésével. Utóbbi részvétele a tárgyalásokban szükséges volt, mivel a Boszporusz-szoros az egyetlen átjáró a Földközi-tenger és az orosz-ukrán kikötők között. 2022. július 22-én Isztambulban megszületett a megállapodás Ukrajna és Oroszország között, amelyet Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter és Olekszandr Kubrakov, Ukrajna infrastruktúráért felelős minisztere írtak alá. A nemzetközi médiában Black Sea Grain Initiative néven emlegetett szerződés létrejöttének körülményei azért is érdekesek, mert a két miniszter külön asztalnál és eltérő időpontokban írták alá, kézfogás nélkül. A betartatását a három ország közös ellenőrző szervének felügyeletére bízták, amely a többi között azt is felügyelte, hogy nem érkezik fegyverrakomány Ukrajnába. Cserébe mindkét ország magára vonatkozóan kötelezőnek ismerte el, hogy nem támad meg olyan kereskedelmi hajókat, amelyek a három szabadon hagyott ukrán kikötőbe tartanak. Látható tehát, hogy a szerződés ratifikálása a feszült légkör ellenére is egy jelentős lépés volt a de-eszkaláció felé.

Az ezt követő időszakban az ukrán gabonaexport a megállapodásnak hála javuló tendenciát mutatott, amely a globális piacok ellátása mellett az ukrán hátország tárolókapacitásainak egy részét is felszabadította a következő aratásra.

A teherhajók az Ukrajna által kijelölt vízi folyósokon keresztül biztonságban voltak, ezért nem volt szükség a tengeri aknák semlegesítésére sem. A nemzetközi közvélemény nagy örömmel fogadta a kezdeményezést, és annak a májusi meghosszabbítása bebizonyította, hogy a két hadban álló ország között nem állt le teljesen a diplomácia.

Ezt követően azonban, 2023. július 17-én, órákkal a szerződés lejárati dátuma előtt Oroszország hirtelen bejelentette, hogy leállítja a részvételét a szerződésben. A Kreml hivatalos indoklása szerint nem teljesültek a ratifikáló felekhez intézett követelései. Dimitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kiemelte, hogy Moszkva kész visszatérni a megállapodáshoz, amint az ukrán fél eleget tesz az Oroszország által támasztott feltételeknek. Kijev ugyanakkor kijelentette, hogy az orosz kihátrálás ellenére is folytatni fogja a gabona tengeri szállítását, amelyben Törökország is részt vehet. Emiatt az orosz oldal fenyegetően nyilatkozott minden olyan szállítmánnyal kapcsolatban, amely az ,,orosz védelmi garanciák” nélkül halad át a térségen, előrevetítve, hogy az ilyen hajók veszélynek vannak kitéve.

Érthető tehát, hogy a nemzetközi közvélemény egy év leforgása alatt ismét előrevetítette a humanitárius problémák felerősödését.

A kérdésben még a Vatikán sem maradt szótlan. Ferenc pápa az azóta X-re keresztelt Twitteren tett közzé egy tweet-et, amelyben felhívja az Oroszországi Föderáció hatóságait, hogy állítsák vissza a megállapodást, hogy a gabonát továbbra is biztonságosan lehessen szállítani.

Ugyanakkor nem mindenki értett egyet a mainstream véleménnyel. Az akadémiai oldalról például Nancy Qian egyetemi professzor érvelt amellett, hogy az élelmiszer-krízis meghaladja Ukrajnát, és nem lehet megoldani a háború befejezésével. Jelenleg még nincs konszenzus akadémiai körökben a kérdésben, viszont az látszik, hogy a probléma jóval árnyaltabb, mint ahogy azt a fősodor láttatja.

A fekete-tengeri gabonamegállapodás végleges megszűnése ugyan még nem bizonyos, de egyelőre nem látszik, hogy miként lehetne újra életre hívni. Az viszont egyértelmű, hogy az orosz fél visszakozása miatt a térség instabilitása tovább nőtt, elfeledtetve ezzel a szűk egy évvel ezelőtt megszületett, bizakodásra is okot adó kezdeményezést.

Szemlézte: Ferencz Attila Norbert

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon