Blog

Felolvadhat a jég Kína és az USA között?

2023. május 19-21. között, Hirosimában került megrendezésre a G7-ek csúcstalálkozója, mely elnökségi pozícióját idén Japán tölti be. A G7-csoport vezetői hangsúlyozták egységességüket és soha nem látott hajlandóságukat a jelenlegi globális kihívások leküzdésére és egy jobb jövő felé vezető út…

2023. május 19-21. között, Hirosimában került megrendezésre a G7-ek csúcstalálkozója, mely elnökségi pozícióját idén Japán tölti be. A G7-csoport vezetői hangsúlyozták egységességüket és soha nem látott hajlandóságukat a jelenlegi globális kihívások leküzdésére és egy jobb jövő felé vezető út kialakítására.

A vezetők üléseik során az alábbi megoldásra várók kérdésekkel foglalkoztak:

kinausatabla.png

Forrás: Európai Tanács

Különös módon a tárgyalások középpontjában nem az orosz-ukrán háború állt, sokkal nagyobb hangsúlyt kapott Kína, a térségben egyre fokozódó jelenléte miatt.

Az ülések alatt Joe Biden, az Amerikai Egyesült Államok elnöke több ellentmondó kijelentést is tett: hangsúlyozta, hogy a G7-csoport mostantól együttesen lép fel Kínával szemben, emellett optimistán nyilatkozott az amerikai-kínai fagyos állapot hamarosan bekövetkező enyhüléséről is.

A G7-csoport Kínától való függőségének csökkentése érdekében megkezdi a globális ellátási láncok működését biztosító gazdasági kapcsolatai diverzifikálását.

Biden a sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: „Nem akarunk elszakadni Kínától. A kockázatok csökkentésére törekszünk, és szeretnénk diverzifikálni a Pekinggel fennálló kapcsolatainkat.”

Természetesen ezen cselekmények a két rivális közül az USA malmára hajtják a vizet, amelynek az utóbbi időben a csendes-óceáni térség kiemelten fontossá kezdett válni.

Az, hogy ez vált az egyik központi témává nem véletlen, hiszen Kína az elmúlt évtizedek során számos országot – Japántól kezdve, Ausztrálián át egészen Dél-Koreáig – szankcionált, mikor politikai nézeteltérések merültek fel. Így a G7 országok elindították a gazdasági kényszerítéssel kapcsolatos koordinációs platformjukat annak érdekében, hogy fokozzák a gazdasági kényszerítéssel szembeni kollektív felkészültségüket, válaszlépéseiket.

Az amerikai elnök a Kína és Tajvan közötti, feszültségekkel teli kapcsolatról is beszélt. 

Habár a pekingi kormányt ismerik el Kína legitim vezetésének, a legtöbb szövetséges egyetért abban, hogy ha Kína egyoldalúan lépne fel Tajvan szigetével szemben, akkor válaszlépéseket tennének.

Biden továbbá hozzátette, hogy sem az USA, sem a szövetséges G7-országok nem fognak olyan eszközöket eladni Kínának, melyekkel tömegpusztító fegyvereket gyárthat, azonban kiemelte, hogy ez „nem ellenséges lépés” az államok részéről. Az elnök jelenleg nem fontolgatja, hogy enyhítené az ezen eszközöket érintő Kínával szembeni korlátozásokat. Az enyhülő kapcsolatokat predesztináló kijelentése azonban kissé ellentmondó ezen intézkedéseinek fényében.

A folyamatos konfrontáció jelenlétét a két állam között év elején történt incidens is kiválóan demonstrálja, melynek az lett a vége, hogy az USA lelőtt egy kínai kémléggömböt. Most pedig a Kína ellen irányuló intézkedések szintén lassítják a regionális hegemón felemelkedését. Így az elnök enyhülő kapcsolatokra vonatkozó kijelentése kissé merész, tekintve, hogy a Kína elleni összefogás szélesebb befolyást biztosít az USA számára. Az azonban, hogy Biden optimizmusa vajon megvalósul-e még a jövő zenéje.

Szemlézte: Udvari Anna

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon