Az Európai Unió, azon belül is az Európai Bizottság a tagállamokat megkerülő lépéséről számol be Barbara Moens a Politico európai kiadásának hasábjain.
A megszerzett dokumentumok alapján a Bizottság a nemzeti parlamentek jóváhagyása nélkül üzletelne Mexikóval. Az Uniós jogban a kereskedelmi megállapodások tárgyalása és koordinálása a brüsszeli testület feladata, de a szerződés ratifikációja során nagy szerepük van a tagállamok nemzeti (és esetlegesen regionális) parlamentjeinek is.
A Bizottság szerint viszont ez a procedúra ma már nem életszerű, és nagyban megnehezíti a bürokraták munkáját.
A cikk ezzel kapcsolatban emlékeztett a Kanadával kötött szabadkereskedelmi megállapodásra, a CETA-ra. A CETA-t (Comprehensive Economic and Trade Agreement - Átfogó Gazdasági és Kereskedelmi Megállapodás) több mint 5 éven át tárgyalta a Bizottság, de az egyezmény majdnem megbukott a belgiumi vallon parlament, valamint a ciprusi és holland törvényhozás kezdeti elutasításán.
Az EU-Mexikó egyezmény technikai részleteit a tagállamok és az Uniós intézmények már 2018-ban letárgyalták egymás között. Ennek értelmében úgynevezett „vegyes megállapodás” („mixed agreement”) keretein belül történik majd a ratifikáció, azaz ismét 38 regionális és nemzeti parlamentnek kell majd jóváhagyni a végleges szerződést.
Értesülések szerint azonban a Bizottság meg akarja kerülni a parlamenteket és nélkülük akarja érvényesíteni a megállapodást.
A francia kereskedelmi ügyekért felelős miniszter szerint a Bizottságnak tartania kellene magát az eredeti megállapodáshoz. Az Európai Parlamentben még az euroszkepticizmussal nem vádolható zöldek is kritizálták a brüsszeli testület lépését, mondván ezzel mindenképp aláásnák az Unión belüli demokráciát. A lap kiemeli, hogy a Bizottság centralizációs kísérlete nem ma kezdődött.
A brüsszeli testület (és ezzel nincs egyedül az Uniós intézmények közül) folyamatosan próbálja átvenni a hatásköröket a tagállamoktól.
A jogok és hatáskörök tisztázása érdekében végül az Unió Bírósága kimondta, hogy minden befektetéssel kapcsolatos szerződést jóvá kell hagyniuk a tagállami törvényhozásoknak is. Az Európai Bizottság azonban jogi kiskapukat kihasználva több részre oszthatja a komplett megállapodást: kereskedelemi szerződésre, politikai megállapodásra vagy épp befektetéssekkel kapcsolatos dokumentumra. Ezzel a metódussal bizonyos részek elfogadása kikerülne a tagállamok demokratikusan megválasztott parlamentjeinek felügyelete alól.
A kutatók szerint veszélyes precedenst teremtene, ha a Bizottság valóban csak saját maga döntene a szerződések egyes részleteiről.
A brüsszeli testület szerint azonban szükség van minderre, hogy stabilitást mutassanak a nemzetközi partnereik számára. Szerintük komoly presztízsveszteség volt a CETA körül kialakult vita is, s szerintük mindez elijesztheti a külföldi partnereket egy lehetséges, jövőbeli kereskedelmi megállapodástól.
A lap felhívja a figyelmet, hogy napirenden van a dél-amerikai országokkal kötendő Mercosur-EU szerződés is, ami ellen már az osztrák kormány és parlament is felszólalt. Amennyiben a tagállamok most a Mexikót érintő szerződés kapcsán nem állítják meg a Bizottságot, sokak szerint félő, hogy végleg kikerül az irányítás a demokratikusan felhatalmazott intézmények kezei közül.
Szemlézte: Lukács Zoltán Marcell
